Megeri mindent feladni?


Nem vagyok etologus megis ma valami erdekes emberi viselkedes format szeretnek targyalni. Sok ember eleteben fontos a karrier, elerni az elysiumi magassagokat, a hirnevet, az elismertseget es persze nem utolso sorban az ezzel jaro anyagi javakat. Ketsegtelenul kecsegteto es be kell vallani nem mindenkinek adatik meg. Manapsag beszelhetunk siker szakmakrol mint pl. politikus, jogasz, orvos, kutato, kozgazdasz, informatikus es itt egy kis tudassal, szerencsevel es ismeretseggel igencsak lehet aratni a baberokat. No persze ez nem jelenti azt, hogy nem lehet hirnevre szert tenni maskeppen meg talan kulonosebb iskolai tanulmanyok nelkul.

A kerdes, hogy mindezt milyen aron? Ahhoz, hogy eljuthassunk a siker legalso lepcsofokara eleg sok munkat kell befektetnunk ami kimerul a gimnaziumban illetve az egyetemi evek alatt igy az emberek sok mindenrol lemondanak a varva vart siker erdekeben. A dolog halad tovabb es elkezododik a varva vart munka, ahol elso sorban bizonyitani kell hisz meg ismeretlenek vagyunk, fel akarunk torni. Ez ujabb adag munkat jelen ami szinten sok mindent kizar az egyen eletebol, gondolok itt csaladra, kapcsolatokra, baratokra, stb.

Mikor mar tul vagyunk az elso fokon, szerintem akkor kezdodnek a bajok. A kapuk megnyilnak es akkor beindul a hajtas, tortetni es tortetni. Sajnos ez a hajsza vezet sok embert a teves utra. Es ujra csak a penz es a hatalom az ami mergezi a levegot. Egy kis hatalom netan valamelyest tobblet gyarapodas mar teljes mertekben megvaltoztatja az emberek viselkedeset es masokkal valo kapcsolatukat. Miert? Talan nem ugyanazok az emberek vagyunk? Talan mar nem ...

Kepesek vagyunk meghazudtolni onmagunkat, kepesek vagyunk masokat letaposni, atgazolni embereken nemi kis apropenzert es egy csillogo kocsiert. Ennyit er az ember? Szomoru. Kepesek vagyunk kapcsolatokat megszakitani, tobb eves baratsagokat felrugni, csaladot figyelmen kivul hagyni es mindezt holmi rongyos 30 ezustpenzert? Hazudunk, csalunk, nem vagyunk oszintek sem massal sem onmagunkkal csak azert, hogy haladjunk elore a szamarletran es netan tobb penzt keressunk, mint a masik aki hasonlo mind te csak o talan becsuletesebb. Eloterbe kerul az egoizmus es nincs visszaut. Szerintem manapsag igencsak ujszeru a: Quo Vadis Domine?

Egy dolog biztos, a hirnev, a csillogas, a ragyogas, a hatalom, a penz mulando, a csalad, a baratsag, az emberi ertekek (ha meg van ilyen?) nem.

Megjegyzes: Ajanlom mindenki figyelmebe a "The devil wears Prada" c. filmet, talan ha a mondatok nem is voltak erthetoek, a film talan az lesz.

1 Comment:

  1. Stan said...
    Bejegyzesed minden karrier elott allo fiatalnak utmutato lehetne. Valoban az anyagi javak utani vagy az embert modositja, deformalja gondolkodasmodjat, hiszen mindig egoistan tekint a dolgokra. Vagyis hogyan csinaljam, hogy nekem legyen a legtobb hasznom az adott szituaciobol? Azt gondolom, az egyik legroszabb emberi tulajdonsag, az irigyseg az egyik forrasa ennek. Sosem elegszunk meg azzal ami nekunk megadatott, mindig a mase kell. Irigyek vagyunk masok autojara, lakasara, es sorolhatnam, emiatt pedig egyetlen celunk hogy tortessunk elore a karrierben. Nincs idonk baratokra, igy ezek a kapcsolatok kihalnak idovel.
    A nagy kerdes az, lehet-e egyensulyban tartani a dolgokat? Szerintem ahhoz kell az embernek legyen egy hosszutavu ertekrendje. Egy olyan, amit nem tudjanak korulmenyek, sikerek vagy csalodasok valtoztatni. Egy ilyen ertekrendet ir le reszletesen peldaul a Biblia, aminek egyes reszeit ha ismernenek az emberek, nagymertekben megoldodna ez a problema. Peldaul: 2 Timoteusz 3:1-5.

Post a Comment