Es ime eljott a varva vart reggel mikor is indulhattam meghoditani Tokyot, Japan fovarosat. Az hajnali kettokor meg ebren voltam de reggel otkor mar en voltam az elso latogato a furdoben, mert azert nem akartam kihagyni ezt a remek alkalmat, hogy meg egyszer ne erezzem a meleg vizet, amit a gyogyfurdo medenceje zubogtatott. Ez hangutanzo szo ha nem tevedek. Milyen reg volt mikor szotani elemzessel voltam en elfoglalva. Reg volt, igaz sem volt.
Miutan kiegyenlitettem a szalloda szamlamat, maris taxi vart kint es mehettunk is az allomasra. Gondolom, mondanom sem kell, hogy nem vertek le egymast az emberek szombat hajnalba az utakon. Minden szep, rendezett, csendes es kellemes napsutes. Sikerult kivaltani a mar lefoglalt jegyeket, de azert eleg nehez votl ravenni a bacsit, hogy arrol szamlat is adjon es erdekes modon meg a nevjegyemrol is nehezen sikerult bemasolnia a ceg nevet. Valoszinu nem olvas reggelente Herald Tribune-t de sebaj, o legalabb le tudta irni amit en kertem de ha forditva lett volna bizony nagy gondba lennek.
Kollegaim eleg hamar elmentek, ugyanis ok Kansai Airport fele vettek az iranyt, mig jomagam vartam ket orat az allomason, hogy Maibara fele indulhassak. Hat itt is egy IC szeru vonattal utaztam, de erdekes modon itt az IC bizony valami mast takar. Kellemes ulesek, tagas hely, eldontheto ulesek, teljes kenyelem. Sok fele vonaton utaztam de eddig csak a nemet vonatokat hasonlithatom az itteniekhez. Nem is kell mondanom, hogy percre pontosan erkezett a vonat es mar repult is akar a szel Maibara fele. Leven, hogy eloszor utazom egyedul Japanban kisse feltem, hisz atszallni 10 percem volt es azt sem tudtam, hogy hova. Marmint tudni tudtam hisz a shinkanzen Japanban is fogalom, ugyanis ez a Japan Vasut (Japanese Railway) buszkesege, akar a franciak TGV-je. Az embereken latszik, hogy nem kell oket fegyelmezni, hangoskodas nincs. Telefonalni kimennek, nem mint nalunk, hogy arrol is ertesulunk, hogy a kedves telefonalo mit reggelizett vagy eppen kivel es hogyan, ahogy ez nalunk megszokott.
En idoben elkeszultem, de a vonat csak pontos orakor ert oda, ahogy ez errefele normalis es szerencsemre eppen egy feljaro melle kerultem. Es irta angolul, hogy fast train tracks, vagyis gyors vasuti sinek igy eltevedni nem lehetett. A jegyemet atdugtam egy kezelon, de valami miatt beakadt de jott valaki es segitett igy haladhattam tovabb. Egy vonatos bacsi mar angolul magyarazta, hogy track no. 12 vagyis minden rendben, nem kestem le es idoben oda is ertem. Egy lejaron le, egy kis pislogas es maris tolatott be a vonat. El kell mondanom, hogy kellemes latvany volt. A design kisse elter a mar ismert TGV-tol lletve DB vonataitol, nagyon aramvonalas de mondjuk szuksege is van ra, mert 250 km/h sebesseggel ropit a messzesegbe.
Belepsz a vonatba es latod, hogy tiszta, az emberek megint nagyon fegyelmezettek es minden olyan amilyen kell legyen egy vonatba. WC tiszta es tagas, a szekek kenyelmesek es sok hely van a labadnak es majdnem 45° szogbe le lehet hajtani a szek hattamlajat. A jegykezelo kedves es mar beszel angolul is. Ez kisse megnyugtat de a szerencse ugy hozta, hogy a hatam mogotti szekben egy europai kinezetu uriember olvassa a lapjait tehat azert mar nepes kissebbsegben vagyunk, ha netan jogainkat akarnank ervenyesiteni.
A vonat nagyon gyorsan megy az ketsegtelen es mikor gyorsulni kezd akkor csak hallasz egy suvitest, amolyan bugast es maris nehezen megy az utszeli fak megszamlalasa. Az erdekes az utazasban, hogy nincs erdekes, hegyek, minden zold es otthonra emlekeztet de amint lakott telepules kornyekere erunk sajnos nem tudok kulonbseget tenni az egyes varosok kozott. Mindehol ugyanaz. Gondolom egy tapasztalt japan nem igy latja de egy magamfajta zoldfulu europai csak ennyire tudja megitelni a helyzetet.
A szekek. Nem Ionesco szekeirol beszelek hanem a vonat szekei menet iranyba vannak, igy senki nincs hatrnyos helyzetbe es nem kell azon veszekedni, hogy ki ulhet menetirany es ki hattal ha a csalad eppen kirandulni indul. Most eppen Toyohashi alllomasra erkezunk de sajnos ez nekem ennel tobbet nem is mond. Minden kocsi elejen vagy egy kijelzo ahol japanul majd angolul lathato, hogy eppen mi tortenik es mi a kovetkezo allomas.
De ez mar nem is lep meg. Akarcsak Seoul-ban, itt is az emberek nem lezengenek hanem a megjelolt helyeken, ahova a vonat ajtajai kerulnek az emberek egyes sorban varjak, hogy felulhessenek, nem mint az nalunk, hogy rohanunk esz nelkul, hogy hamar felulhessunk meg a lehetoseget is elveve azoktol akik mondjuk eppen szeretnenek leszallni. Mas emberke, mas vilag, mas kultura, mas ertekek. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy Japan a II Vilaghaboruban vesztes oldalon allt es ma viragzo orszag lett Ketsegtelen sokat koszonhet Amerikanak emiatt de kellett mindehez az emberallomany es az akaras. Es itt volt, es fegyelemmel, szorgalommal ma Japan vilaghatalomma notte ki magat es melto a G8 helyehez.
Most, hogy nem kell idegeskednem, hisz a vegallomas Tokyo Main Station, van idom jobban korbe nezni es erdekes modon azt tapasztalom, hogy van nagyon kedves es vonzo kulseju holgy is, igaz inkann idosebbek, amolyan 50 korosztaly ha nem tevedek es latszik, hogy teljesen tisztaban vannak azzal, hogy Parizsban mi a trendi vagy netan Milanoban hgoy oltozkodnek europai fajtarsaik.
Az utazasrol meg annyit es gondolom mas sokat nem is fogok irni, de nehany ora leforgasa alatt, kb 3 ora, atvonatoztam a Japan keleti partjarol a nyugati partra.
0 Comments:
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
