Ma egy kellemetlen elmenyrol szeretnek beszamolni. A tegnap este is volt "szerencsem" nehany kellemetlen dolgot megelni, de hat talan ez mar ilyen, ez a het. Sajna akkor is emberek voltak a kozeppontban es ma sem valtozott a helyzet. Valoszinu legtobbjukben nem tudatosul de a szememben szomoru a felismeres ....
Ma ugy egyeztunk egy gyerekkori baratommal, hogy jobb hian, azt fogjuk csinalni, amit csinaltunk 15-20 eve minden vasarnap reggel: ocska piac. Ez abban az idoben valami kulonos tarsadalmi esemeny volt es esemenynek szamitott a marosvasarhelyi milieux-ben. Annyit kell errol a helyrol tudni, hogy a Maros masik oldalan, a regi tanpalyan esedekes es mindent lehet kapni, amit mashol nem. Sok ruham, magno szallagom szarmazik onnan no es persze sok minden egyeb es emlekek. Diak koromban egeszen jo penzt lehetett igy keresni es mindig orommel es szivesen mentem "az ocskara". Ismerek olyanokat, akik innen indultak, ma Vasarhely leggazdagabbjai koze tartoznak, de hat ilyen a vilag, a szerencse forgando es mulando.
Ma sem volt ez maskeppen. Jo erzes volt ujra feleveniteni azokat az elmenyeket, es kellemes napnak indult. Minden fele ember, arusok, vasarlok, uzleteles (piacolas) vagyis a regi mesterseg semmit nem vesztett a varazsabol. Nagyon jol ereztem magam.
Eleg hamar rajottem, hogy a helyzet bar a regi, megis sokkal szomorubb. Az emberek nagyresze ruhakat arult es vasarolt. Annyi kulonbseggel, hogy ma az arusok nagyreszet kalapos ciganyok uraljak, es amint vettem eszre, ok uraljak a vasarhelyi hasznalt ruha piacot. Ez meg rendjen is volna, hisz valoszinunek tartom, hogy adottsagaiknak koszonhetoen megszereztek ezt a piaci szegments de nagyon elszomoritott a masik oldal, a vasarlok. Elkepeszto, hogy mire voltak kepesek az emberek egy kabatert, egy cipoert. Szabalyosan lokdosodtek, csak, hogy jobb ruhahoz cipohoz hozzaferhessenek. Ugy nezett ki, hogy mig 20 evvel ezelott tenyleg nem volt semmi "jo ruhank" de ma meg mindig ott tartunk, sot egyre inkabb az a latszat, hogy a tarsadalom, nem hogy gazdagodna, hanem sokkal inkabb szegenyebb, mint volt ezeletott ket evtizede. Szomoru volt latni, hogy egyesek hogy marakodtak a koncokon, csak azert, mert olcso. Vagyis leforditva, oda jutottunk, hogy 20 ev arra volt eleg, hogy a vasarhelyi es kornyeki tarsadalom manapsag sokkal gyatrabb korulmenyek kozott el, mint tette ezt a rendszervaltas utan.
Az egeszben a legszomorubb az volt, amikor lattam, hogy szinte lokdosodtek az emberek egy hatalmas kupac mellett, ahol noi es ferfi alsonemuket arultak, es zoknikat. No persze egyertelmu, hogy hasznalt dolgokrol beszelunk. Oda jutottunk, hogy alsonemut, ami az egyik legintimebb rugazatunk, mar azt is csak hasznaltat tudunk vasarolni. Nagyon eszomorodtam. Egyik szemem nevetett, mert jo volt azokat a regi emlekeket ujra megelni, melyek oly fontos szerepet jatszodtak gyerekkorunkban, de latni ezt a merteku szegenyseget, bizony a masik szememben konnyet varazsolt. Lassan azt kell mondanom, hogy sokuknknak a fejlodes visszafejlodest jelent, igy 20 ev tavlatabol ...
Ma ugy egyeztunk egy gyerekkori baratommal, hogy jobb hian, azt fogjuk csinalni, amit csinaltunk 15-20 eve minden vasarnap reggel: ocska piac. Ez abban az idoben valami kulonos tarsadalmi esemeny volt es esemenynek szamitott a marosvasarhelyi milieux-ben. Annyit kell errol a helyrol tudni, hogy a Maros masik oldalan, a regi tanpalyan esedekes es mindent lehet kapni, amit mashol nem. Sok ruham, magno szallagom szarmazik onnan no es persze sok minden egyeb es emlekek. Diak koromban egeszen jo penzt lehetett igy keresni es mindig orommel es szivesen mentem "az ocskara". Ismerek olyanokat, akik innen indultak, ma Vasarhely leggazdagabbjai koze tartoznak, de hat ilyen a vilag, a szerencse forgando es mulando.
Ma sem volt ez maskeppen. Jo erzes volt ujra feleveniteni azokat az elmenyeket, es kellemes napnak indult. Minden fele ember, arusok, vasarlok, uzleteles (piacolas) vagyis a regi mesterseg semmit nem vesztett a varazsabol. Nagyon jol ereztem magam.
Eleg hamar rajottem, hogy a helyzet bar a regi, megis sokkal szomorubb. Az emberek nagyresze ruhakat arult es vasarolt. Annyi kulonbseggel, hogy ma az arusok nagyreszet kalapos ciganyok uraljak, es amint vettem eszre, ok uraljak a vasarhelyi hasznalt ruha piacot. Ez meg rendjen is volna, hisz valoszinunek tartom, hogy adottsagaiknak koszonhetoen megszereztek ezt a piaci szegments de nagyon elszomoritott a masik oldal, a vasarlok. Elkepeszto, hogy mire voltak kepesek az emberek egy kabatert, egy cipoert. Szabalyosan lokdosodtek, csak, hogy jobb ruhahoz cipohoz hozzaferhessenek. Ugy nezett ki, hogy mig 20 evvel ezelott tenyleg nem volt semmi "jo ruhank" de ma meg mindig ott tartunk, sot egyre inkabb az a latszat, hogy a tarsadalom, nem hogy gazdagodna, hanem sokkal inkabb szegenyebb, mint volt ezeletott ket evtizede. Szomoru volt latni, hogy egyesek hogy marakodtak a koncokon, csak azert, mert olcso. Vagyis leforditva, oda jutottunk, hogy 20 ev arra volt eleg, hogy a vasarhelyi es kornyeki tarsadalom manapsag sokkal gyatrabb korulmenyek kozott el, mint tette ezt a rendszervaltas utan.
Az egeszben a legszomorubb az volt, amikor lattam, hogy szinte lokdosodtek az emberek egy hatalmas kupac mellett, ahol noi es ferfi alsonemuket arultak, es zoknikat. No persze egyertelmu, hogy hasznalt dolgokrol beszelunk. Oda jutottunk, hogy alsonemut, ami az egyik legintimebb rugazatunk, mar azt is csak hasznaltat tudunk vasarolni. Nagyon eszomorodtam. Egyik szemem nevetett, mert jo volt azokat a regi emlekeket ujra megelni, melyek oly fontos szerepet jatszodtak gyerekkorunkban, de latni ezt a merteku szegenyseget, bizony a masik szememben konnyet varazsolt. Lassan azt kell mondanom, hogy sokuknknak a fejlodes visszafejlodest jelent, igy 20 ev tavlatabol ...
0 Comments:
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
