Konyvek. Tudas, gondolatok, erzelmek, tortenetek es minden. A konyveknek, mint informacio kozlesre legalkalmasabb es hasznalt kozegnek oriasi szerepuk van eletunkben. No persze mar kevesbe fontos az Internet generaciok szamara, csak azt felejtik el, hogy a Google digitalizalasi project nem letezne ha nem leteznenek konyvek. No de sebaj, van aki igy van aki ugy szerzi a tudast. A lenyeg az, hogy minel szelesebb reteg szamara tegyuk elerhetove a konyveket, legyen az konyv formaban vagy netan ujabban digitalis formaban.
Ma mar digitalis konyvekrol is hallani habar szamomra nem vonzoak. No es persze a lustak szamara (elnezest azoktol, akik ne lustasagbol hanem gyakorlati oldalrol szemlelve) a hangos konyvek mellett dontenek. Bevallom, szamomra az kimondottan csak informacio kozlesre lenne alkalmas es teljes mertekben megfosztana az olvasas elmenyetol.
Jomagam olyan regimodi olvaso vagyok aki szeret lapozni es erezni. No de hat ez mar a korral jar. Eleg keves idom van de mikor tehetem akkor olvasok. Az utobbi evekben foleg angol es francia nyelven de hat sajnos a vilag ezen reszen nem igazan kelendo porteka a magyar nyelven megjeleno konyv. Mig otthon magyarul olvasnak az emberek (lasd forditasok) en legtobbet eredetiben vagy angol, francia forditasban teszem. Nincs is ezzel semmi baj. No persze ha otthon vagyok rogvest olvasok valamit, mert anyanyelven elmeny olvasni. Ha mondjuk Wass netan Nyiro, Tamasi vagy Marai munkait emlitem, akkor azt kell mondanom, hogy tobb, mint szellemi kielegules. (Megjegyzes: Valoszinu ezt foleg mi erdelyi magyarok tudjuk igazan ertekelni, habar mig Wass, Nyiro es Tamasi nemzeti ertekeket kepvisel, Marai sokkal egyetemesebb.) Tudatosan nem emlitettem Kertesz nevet, mert annak ellenere, hogy az egyeduli magyar irodalmi Nobel-dijasunk, megsem tartom olyan fontosnak munkassagat, mint mondjuk Maraiet. No persze sok irodalmar ezert a kijelentesemert maglyara kuldene de szerencsere nem vagyunk mar IX Gergely Papa koraban.
Azon gondolkodtam, hogy egy rovid szamvetest vegezve, mily keves konyvet tudunk elolvasni egy emberolto alatt. Ha szamolunk azzal, hogy mondjuk hetente 1 konyvet olvasunk (sajnos sok esetben ez ennel sokkal kevesebb) akkor 1 honap alatt 4, ami egy ev alatt 48 konyvre tornassza fel magat. Atlag 60 evvel szamolva ez a szam nem tobb, mint 2880 konyv. Ennyi konyv egy nagyobb szemelyes konyvtarban is megtalalhato es akkor meg nem beszeltunk nagy konyvtarakrol, mint pl. a British Library, amely jelen pillanatban vezeto szereppel bir a tarolt konyvek sokasagat tekintve. Lam, milyen keves konyvet sikerul elolvasnunk es evente tobb ezer konyv jelenik meg. No es persze a szakmai kiadvanyokat nem is szamoltam.
Ha mar ugyis annyira szeretjuk a hipoteziseket, akkor most egy ujabb hipotezist szeretnek felallitani. Nevezzuk ez a "Konyv hipotezisnek". Ime a hipotezis:
Feltetelezve, hogy minden konyv megsemmisul a Foldon, szerintem a Biblia (Koran, stb.) eleg lenne, hogy minden tudast ujra megszerezzunk. No persze az ido korlatokat nem vesszuk figyelembe, mert ketsegtelen, a megfelelo tudas es leiras nelkul ma-holnap nem volnank kepesek az Armstrong fele urbravurt ujra vegrehajtani, netan Hirosimat lebombazni.
A szerzo megjegyzese: Az esetleges kozelitesi hibak elkerules vegett, mindki vegezze el a sajat szamitasat es akkor pontos kepet kap arrol, hogy hany konyvet tud o maga elolvasni! Magan tanulmany targyat kepezheti egy olyan szamolas, amely megkozelitoleg megmondja, hogy mennyi konyv banja, hogy olvasas helyett inkabb a TV kepernyojet bamuljuk, netan a szamitogepunket. Sejtem az eredmeny sok esetben lehangolo lesz, de ez majd egy ujabb hipotezis targyat fogja kepezi.
Ma mar digitalis konyvekrol is hallani habar szamomra nem vonzoak. No es persze a lustak szamara (elnezest azoktol, akik ne lustasagbol hanem gyakorlati oldalrol szemlelve) a hangos konyvek mellett dontenek. Bevallom, szamomra az kimondottan csak informacio kozlesre lenne alkalmas es teljes mertekben megfosztana az olvasas elmenyetol.
Jomagam olyan regimodi olvaso vagyok aki szeret lapozni es erezni. No de hat ez mar a korral jar. Eleg keves idom van de mikor tehetem akkor olvasok. Az utobbi evekben foleg angol es francia nyelven de hat sajnos a vilag ezen reszen nem igazan kelendo porteka a magyar nyelven megjeleno konyv. Mig otthon magyarul olvasnak az emberek (lasd forditasok) en legtobbet eredetiben vagy angol, francia forditasban teszem. Nincs is ezzel semmi baj. No persze ha otthon vagyok rogvest olvasok valamit, mert anyanyelven elmeny olvasni. Ha mondjuk Wass netan Nyiro, Tamasi vagy Marai munkait emlitem, akkor azt kell mondanom, hogy tobb, mint szellemi kielegules. (Megjegyzes: Valoszinu ezt foleg mi erdelyi magyarok tudjuk igazan ertekelni, habar mig Wass, Nyiro es Tamasi nemzeti ertekeket kepvisel, Marai sokkal egyetemesebb.) Tudatosan nem emlitettem Kertesz nevet, mert annak ellenere, hogy az egyeduli magyar irodalmi Nobel-dijasunk, megsem tartom olyan fontosnak munkassagat, mint mondjuk Maraiet. No persze sok irodalmar ezert a kijelentesemert maglyara kuldene de szerencsere nem vagyunk mar IX Gergely Papa koraban.
Azon gondolkodtam, hogy egy rovid szamvetest vegezve, mily keves konyvet tudunk elolvasni egy emberolto alatt. Ha szamolunk azzal, hogy mondjuk hetente 1 konyvet olvasunk (sajnos sok esetben ez ennel sokkal kevesebb) akkor 1 honap alatt 4, ami egy ev alatt 48 konyvre tornassza fel magat. Atlag 60 evvel szamolva ez a szam nem tobb, mint 2880 konyv. Ennyi konyv egy nagyobb szemelyes konyvtarban is megtalalhato es akkor meg nem beszeltunk nagy konyvtarakrol, mint pl. a British Library, amely jelen pillanatban vezeto szereppel bir a tarolt konyvek sokasagat tekintve. Lam, milyen keves konyvet sikerul elolvasnunk es evente tobb ezer konyv jelenik meg. No es persze a szakmai kiadvanyokat nem is szamoltam.
Ha mar ugyis annyira szeretjuk a hipoteziseket, akkor most egy ujabb hipotezist szeretnek felallitani. Nevezzuk ez a "Konyv hipotezisnek". Ime a hipotezis:
Feltetelezve, hogy minden konyv megsemmisul a Foldon, szerintem a Biblia (Koran, stb.) eleg lenne, hogy minden tudast ujra megszerezzunk. No persze az ido korlatokat nem vesszuk figyelembe, mert ketsegtelen, a megfelelo tudas es leiras nelkul ma-holnap nem volnank kepesek az Armstrong fele urbravurt ujra vegrehajtani, netan Hirosimat lebombazni.
A szerzo megjegyzese: Az esetleges kozelitesi hibak elkerules vegett, mindki vegezze el a sajat szamitasat es akkor pontos kepet kap arrol, hogy hany konyvet tud o maga elolvasni! Magan tanulmany targyat kepezheti egy olyan szamolas, amely megkozelitoleg megmondja, hogy mennyi konyv banja, hogy olvasas helyett inkabb a TV kepernyojet bamuljuk, netan a szamitogepunket. Sejtem az eredmeny sok esetben lehangolo lesz, de ez majd egy ujabb hipotezis targyat fogja kepezi.
3 Comments:
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Azért szerencsére Wass Albertet és a többieket nemcsak az erdélyi magyarok olvasnak. Egyre többször és többször találkozom szembe manapsággal azzal, hogy az emberek falják ezeket a könyveket itt, Magyarországon is. De sokáig nem lehetett itt kapni.
Nem tudom, olvastad-e A funtinelli boszorkányt.... ha nem, és elfogadod, szívből ajánlom.
Ami Wass konyveit illeti, igen orommel lattam, hogy megjelentek Magyarorszagon is, habar a Krater kiado egeszen komoly harcot vivott (az eredmeny meg mindig nem vilagos szamomra) a vasarhelyi kiadoval, de a legfontosabb, hogy ma mar sokkal tobben olvassak a muveit hataron belul es kivul.
Ketsegtelen, vannak benne erdelyi sajatossagok, nyelvjarasok de ebbe hamar belerazodik egy nem erdelyi is.
A funtinelli boszorkany volt az elso konyv amit Wass-tol olvastam, majd azt kovette a 13 almafa. Valami csodalatos, no es persze utana mindent ami megjelent, habar bevallom, az emigracioban irt muveit mar nem ertekeltem annyira, mert az mar egy mas vilagot vetit ki, amely nem az enyem.
Van itt Magyarországon egy együttes, aki Wass Albert gondolatainak terjesztését, emlékét a szívén viseli. Egy idős színésszel - aki ismerte személyesen Wass Albertet - koncerttel egybekötött felolvasó esteket tartanak. Volt szerencsém egy ilyenen részt venni. Fantasztikus volt.