Nagyon ugyesen csinalja az ember. Vedi onmagat. A negativ elmenyeket megszuri es csak a pozitiv es kellemes elmenyeket tartja eszbe. Ez egyfajta vedelmi mechanizmus s amint azt tapasztaljuk, igencsak mukodik. Most ugorjunk vissza az idoben 20 evet...
Szilard ekkor buszke pionir es osztag parancsnok ha nem tevedek. Lam-lam, mar megint csak a szep es kellemes elmenyek. Jo lett volna osztaly parancsnoknak is lenni, de oda jobban kellett volna tanulni es Csilla baratnom, mindig megelozott igy hat maradt az osztag parancsnoki beosztas. De bizony milyen elet volt az. Marosvasarhely, Sport Iskola, a tanaraim, a barataim es azok a tokeletes evek a Kovesdombon. Igen, tudom, hogy talan megsem igy kellene, de akkor mindezt en ugy lattam es ma sem banom azokat az evek, sot ...., eletem egyik legszebb idoszaka volt. Fontos megjegyezni, hogy az akkori velemenyemet az akkori viszonyitasi rendszerben alakitottam, es mint azt tudjuk, minden esemeny mas es mas ha mas rendszerben helyezzuk el a megfigyelot.
Lepjunk csak tovabb, mert meg beleesunk az ido kelepcejebe es rogvest elkezdunk nosztalgiazni. Szilard akkor nem tudta igazan mit jelent a Nyugat csak annyit tudott, hogy volt rokonsag Nemetorszagban, neha latta ennek a kulfoldi rokonsagnak a hasznat, is hisz Rama margarint zabalhatott nagy buszken es Haribo gumicukrot tomkodhetett magaba no es neha egy-egy tejes csokoladet. Valami elkepzelhetetlen volt. No es persze szuleivel hallgatta a Szabad Europa Radiot es igy ertesult arrol, hogy Ceausescu elvtars igencsak persona non grata kulfoldon. Sosem tudta, hogy nez ki a Nyugat, csak annyit tudott, hogy az ott mas, vannak nyugati autok es az emberek fenemod gazdagok no es persze van rago es csoki, ami nalunk nem volt. Es neha hallotta, hogy emberek kiszoktek Nyugatra. Ennyi.
Szilard akkor meg nem fogta fel, hogy akkor az emberek es az o szulei sem mehettek csak ugy kenyukre-kedvukre kulfoldre. Szilard csak annyit tudott, hogy edesanyja egyszer volt Magyarorszagon, de neki ez is eleg volt, hogy erre buszke legyen. De nem is ez volt a fontos akkor. Sokkal inkabb az, hogy kiranduljunk, nagyszulokhoz utazzunk es eljuk a 80' evek nekunk szant reszet.
Es 89 decembereben megfordult minden. Szabadok lettunk. Emlekszem az elejen nem tudtuk mit is kell kezdeni vele. Orvendtunk, Karacsony volt es egybol minden megvaltozott. Jol emlekszem, hogy a Bolyai utca tetejen lehetett kifizetni az utlevelre az illeteket es oras sorokat kellett allni, mert ha mar az ember szabad, akkor utazni akar, nem de? No persze szentul meg vagyok gyozodve, hogy sokan nem foltetlenul az utazas elmenyet reszesitettek akkor elonybe, hanem vasarolni akartak kulfoldon es azt eladni, de hat ertsuk meg oket is. Akkor meg mas idoket jartunk. Az emberek nem tudtak mit is kezdjenek a szabadsagukkal. Ok sem, en sem es sokan nem. Egyesek tudtak es ki is hasznaltak. Ma mar politikusoknak hivjak magukat, akkor meg mas volt a nevuk de meg ez sem fontos.
Szilard ekkor buszke pionir es osztag parancsnok ha nem tevedek. Lam-lam, mar megint csak a szep es kellemes elmenyek. Jo lett volna osztaly parancsnoknak is lenni, de oda jobban kellett volna tanulni es Csilla baratnom, mindig megelozott igy hat maradt az osztag parancsnoki beosztas. De bizony milyen elet volt az. Marosvasarhely, Sport Iskola, a tanaraim, a barataim es azok a tokeletes evek a Kovesdombon. Igen, tudom, hogy talan megsem igy kellene, de akkor mindezt en ugy lattam es ma sem banom azokat az evek, sot ...., eletem egyik legszebb idoszaka volt. Fontos megjegyezni, hogy az akkori velemenyemet az akkori viszonyitasi rendszerben alakitottam, es mint azt tudjuk, minden esemeny mas es mas ha mas rendszerben helyezzuk el a megfigyelot.
Lepjunk csak tovabb, mert meg beleesunk az ido kelepcejebe es rogvest elkezdunk nosztalgiazni. Szilard akkor nem tudta igazan mit jelent a Nyugat csak annyit tudott, hogy volt rokonsag Nemetorszagban, neha latta ennek a kulfoldi rokonsagnak a hasznat, is hisz Rama margarint zabalhatott nagy buszken es Haribo gumicukrot tomkodhetett magaba no es neha egy-egy tejes csokoladet. Valami elkepzelhetetlen volt. No es persze szuleivel hallgatta a Szabad Europa Radiot es igy ertesult arrol, hogy Ceausescu elvtars igencsak persona non grata kulfoldon. Sosem tudta, hogy nez ki a Nyugat, csak annyit tudott, hogy az ott mas, vannak nyugati autok es az emberek fenemod gazdagok no es persze van rago es csoki, ami nalunk nem volt. Es neha hallotta, hogy emberek kiszoktek Nyugatra. Ennyi.
Szilard akkor meg nem fogta fel, hogy akkor az emberek es az o szulei sem mehettek csak ugy kenyukre-kedvukre kulfoldre. Szilard csak annyit tudott, hogy edesanyja egyszer volt Magyarorszagon, de neki ez is eleg volt, hogy erre buszke legyen. De nem is ez volt a fontos akkor. Sokkal inkabb az, hogy kiranduljunk, nagyszulokhoz utazzunk es eljuk a 80' evek nekunk szant reszet.
Es 89 decembereben megfordult minden. Szabadok lettunk. Emlekszem az elejen nem tudtuk mit is kell kezdeni vele. Orvendtunk, Karacsony volt es egybol minden megvaltozott. Jol emlekszem, hogy a Bolyai utca tetejen lehetett kifizetni az utlevelre az illeteket es oras sorokat kellett allni, mert ha mar az ember szabad, akkor utazni akar, nem de? No persze szentul meg vagyok gyozodve, hogy sokan nem foltetlenul az utazas elmenyet reszesitettek akkor elonybe, hanem vasarolni akartak kulfoldon es azt eladni, de hat ertsuk meg oket is. Akkor meg mas idoket jartunk. Az emberek nem tudtak mit is kezdjenek a szabadsagukkal. Ok sem, en sem es sokan nem. Egyesek tudtak es ki is hasznaltak. Ma mar politikusoknak hivjak magukat, akkor meg mas volt a nevuk de meg ez sem fontos.
Szilard elso kulfoldi utja Magyarorszagra vezetett 1990 nyaran. Jo tanulo volt igy hat nehany kedves osztalytarsaval kiutazhatott Magyaroszagra, amibol csak Miskolc es Debrecen maradt meg benne, no meg egy rendes befogado csalad, aki elvitte oket nyar kozepen egy szabadteri jegpalyara korcsolyazni. Ez valami mennyei dolog volt, Szilard nem is ertette. Es rogvest meg is szerette a Nyugatot. No persze Magyarorszag nem Nyugat, legjobb esetben kozep-kelet Europa, es ma mar sokkal inkabb Balkan, de akkor neki a Nyugat megtestesitoje volt. Tetszett neki, mas volt, az emberek magyarul beszeltek es sok volt a bolt es lehetett bameszkodni es minden olyan dolog amire meg gondolni sem lehetett mikor meg a regi rendszerben tengette fiatal diakeveit.
Es teltek az evek. Szilardot vonzotta a Nyugat, de egyelore csak Magyarorszagra tudott utazni vizum nelkul. Gyujtotte a penzet es ha tehette tobbszor is visszatert ebbe az orszagba, ahol mindig latott valami ujat, valamit amit otthon nem. Mindig orommel utazott meg ha az ut eleg kellemetlen volt is. Szilard emlekszik a hosszu utazasokra, a pihenokre, a lerobbant buszokra es vegellathatatlan sorokra a hatarnal de ez sem tantoritotta vissza. Evente, ketevente mindig sikerult kijutnia Magyarorszagra es ez neki nagyon nagy dolog volt.
Szilard elkerult egyetemre es onnan egyenesen vezetett az ut Magyaroszagra. Szilard elkezdett tobbet jarni Magyarorszagra, meg egy Orszagos Tudomanyos Diakkori Kulondijat is bezsebelt Sziszi baratjaval egyetembe es hat akkor igy mentek a dolgok. No es akkor hajokazott a Dunan eloszor es osztottak Sziszivel az eszt a setahajo felso fedelzeten. Milyen reg is volt az.
Kesobb Szilard Doktori Iskolaba jelenkezett es hova mashova, mint Budapestre. Kepzeljunk csak bele, egy marosvasarhelyi egyszeru fiatal erdelyi magyar ertelmiseg Budapesten tanit az Eotvos Lorand Tudomanyegyetemen es kozben doktori cselekmenyt folytat. Hat nem semmi. Ezt akkor Szilard is igy gondolta. Es akkor kovetkeztek mas orszagok. Es ha tehette akkor mindent meglatogatott, mert szerette a Nyugatot.Vonzotta. Megbabonazta.
No persze akkor a Nyugat nem szerette ot es vizumokkal sujtotta Szilardot, de ez sem volt akadaly. Szilard hajthatatlan volt. Allta a sorokat a kovetsegek lepcsoin, mert vonzotta a Nyugat. Es utazott es latott es ez tetszett neki. Latta, hogy lehet maskeppen is elni es szomoruan tapasztalta, hogy fiatalsaganak vara mely felnevelte es utjara inditotta csak jobban sulyed az ingovanyba es azokat a kedves embereket akiket oly nagyon szeret elsullyednek es elvesznek a forgatagban. Ez nem tetszett Szilardnak. Ennek ellenere, hajtotta a megimeres, az uj dolgok iranti vonzalom es mindaz ami Nyugat.
Es Szilard turte a megalaztatasokat melyeket el kellett viselnie az egyes hataratkeloknel. Addig sosem volt baj ameddig nem kerult elo az utlevele. Ha elokerult, akkor a kedves mosoly rogvest lefagyott a hataror arcarol es a hangnem is valtozott. Szilard ertette nagyjabol, hogy miert bannak vele igy, hisz a honfitarsai ettek meg Becsben a hattyukat es loptak aruhazakbol, netan elfelejtettek a berelt autokat visszaadni, de ezert o nem volt hibas. O csak utazni akart, latni es megismerni es magaba szivni mindazt ami jo es hasznos. De minden kellemetlenseg ellenere o nem tagitott es a vonzalom csak nott.
Azota sok minden megvaltozott es Szilard ma mar bejarta Europat, Azsia egy reszet, Eszak Afrika nehany orszagat es joggal tartja magarol, hogy europai allampolgar szivben es lelekben. Megis, van benne egy adag nosztalgia azokrol az idokrol, mikor meg almodni sem mert volna, hogy szemelyazonosito kartyajaval felfegyverkezve meglatogatja a London Tower-t, netan a Latin negyed utcaiban vacsorazik barataival egy doktori vedes utan vagy eppen barataival forralt bort kortyol Becsben a Karacsonyi Vasaron, netan Kolnben a domot csodalja ejnek idejen es senki sem torodik vele, hogy milyen nyelven beszel, mi szel hozta ide es mit akar. O is csak egy akit megfertozott a Nyugat.
Ui. Szilard mar tervezi Eszak Amerikaban meglatogatni egy gyerekkori jobaratjat akivel sokat utazott mar a vilag tobb reszen es sok utazasi elmeny koti ossze oket (szeltek at kozosen a Gangeszt, utaztak egy riksaban, hajtottak fejet Korosi Csoma Sandor sirjanal Darjeeling tea ultetvenyei kozott, futottak Parizs utcain a TGV-t elerni, reggeliztek Szloveniaban az ut szelen, aludtak Ausztria zold lankain, stb). Ma mar megteheti mindezt, anelkul, hogy ez kulonosebb gondot jelentsen szamara. Veszi az utlevelet, eletronikus repulo jegyet es hop maris atrepult oda ahol ma-holnap egy fekete boru elnok vezeti az orszagot. Hat nem csodalatos mindez? Es Szilard tudja, hogy ez az, es mindez annak koszonheto, hogy tudja honnan indult el es merre tart.
0 Comments:
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
