Ne iteljetek, hogy ne iteltessetek (Mt 7,1)
0 Comments Posted by: Szilárd VAJDA Time: Friday, June 29, 2007
Szinten laikuskent fogok neki ennek az irasnak is, de mint allampolgar azt hiszem alanyi jogon jar ez nekem, hogy igy vagy ugy velemenyt nyilvanitsak. Ketsegtelen, a jogrend a modern tarsadalom szerves resze es manapsag elkepzelhetetlen is lenne nelkule letezni. Sok szabaly, rendelet, torveny es minden ami kell ahhoz, hogy olajozottan vagy kevesbe, de az emberiseg szekere ujabb es ujabb merfoldeket meghodit(has)son.
Annak ellenere, hogy ma minden tarsadalom buszke arra, hogy onmagat laikus tarsadalomnak definialja, ezaltal kulonvalasztva az allam es az egyhaz szerepet, megis legyunk oszintek es valljuk be, hogy a torvenykezes alapjai, meg ha az iskolaban azt a kora romai jogrendbol szarmaztatjuk is, a Mozesi torvenyekben gyokereznek. Ezek az Isteni rendeletek adjak a mai modern jog alapjat es ma is idoszeruek.
Annak ellenere, hogy ma minden tarsadalom buszke arra, hogy onmagat laikus tarsadalomnak definialja, ezaltal kulonvalasztva az allam es az egyhaz szerepet, megis legyunk oszintek es valljuk be, hogy a torvenykezes alapjai, meg ha az iskolaban azt a kora romai jogrendbol szarmaztatjuk is, a Mozesi torvenyekben gyokereznek. Ezek az Isteni rendeletek adjak a mai modern jog alapjat es ma is idoszeruek.
Ha vannak torvenyek akkor azokat be is kell tartani, mert azert torvenyek, nem de? Es ha itt mar megfogalmazodik egy felteteles osszefugges rendszer, akkor szuksegunk van arra, hogy valaki el is dontse, hogy betartottuk a torvenyeket vagy sem. Egy adott allam torvenyeit az egyed megorokli ha az illeto az adott allam allampolgara. Jelen pillanatban meg csak jogallamrol beszelek. Ketsegtelen mas orszagok torvenyei is kotelezoek rank. (Megjegyzes: A diktatorikus rendszerekrol talan maskor. Orommel velem felfedezni, hogy egyre kevesebb ilyen allamformaval allunk szembe, habar mi lesz ha kihal?! Mar csak nosztalgiazni fogunk azon, hogy lam-lam Kuba, netan Eszak-Korea.) Azert foglalkozom most ezzel, ugyanis a jelen demokracia ertelmezese arrol szol, hogy nekem, mint egyednek, az allam szerves reszenek es alkotoelemenek, vannak jogaim es azoknak ervenyt akarok szerezni. Sajnos az egyedek tobbsege itt csuszik el, ugyanis ahogy van Alfa es Omega, Jing es Jang, ugy a jogok gyakorlasa mellett kotelezettsegeink is vannak. Talan majd egyszer raebredunk erre is?!
Nem vagyok jogasz sem ulema sem rabbi megtan jogtudos sem, megis felmerul bennem a kerdes, hogy milyen erkolcsi alapja van egy egyednek elitelni a masikat? Tarsadalmi alapja van, hisz kulonben kaosz uralkodna a vilagon es az eredendo bun ott lakozik mindenkiben. Ha van bun, bunhodesnek is kell lennie. Ezt nem vitatom. En inkabb a modozatat kifogasolnam.
Kezdenem egy intelemmel, ami megadhatja az alapjat az egesznek:
Nem vagyok jogasz sem ulema sem rabbi megtan jogtudos sem, megis felmerul bennem a kerdes, hogy milyen erkolcsi alapja van egy egyednek elitelni a masikat? Tarsadalmi alapja van, hisz kulonben kaosz uralkodna a vilagon es az eredendo bun ott lakozik mindenkiben. Ha van bun, bunhodesnek is kell lennie. Ezt nem vitatom. En inkabb a modozatat kifogasolnam.
Kezdenem egy intelemmel, ami megadhatja az alapjat az egesznek:
"Azért idő előtt semmit se ítéljetek, míg el nem jő az Úr, a ki egyrészt világra hozza a sötétségnek titkait, másrészt megjelenti a szíveknek tanácsait; és akkor mindenkinek az Istentől lészen a dícsérete." (1Kor 4,5)
Nem szoszerint valo ertelmezest mellett torok landzsat, mert ma ez igy lehetetlen de szerintem mindenkinek intelemkent kellene szolgalni ha itelkezik. Szabad akaratunk van es donteseinkert kell vallalnunk a felelosseget Isten es ember szine elott de miert vagyunk, mi tobbek mas embertarsainknal? Szerencses helyzetben, jobb helyre szulettunk es nem gyotor napi ehseg es kinlodas de ez meg nem hatalmaz fel arra, hogy tobbnek es jobbnak kepzeljuk magunkat hatranyosabb helyzetu tarsainknal.
Minden jogallam alapja az alkotmany, illetve az erre epulo torvenyek. Jol kepzett birok dontik el, hogy egy adott esetben kit milyen reszben vadolhatnak bunreszesseggel es ezert milyen buntetest szab ra ki a tarsadalom (lasd bunteto torvenykonyv). Manapsag a fobenjaro bun meg mindig a gyilkolas, habar penzzel es hatalommal ma mar ezalol is van mentseg. Miert? Egyenlo banasmodot hirdet minden allam, megis vannak sokan akik kisse egyenlobbek. Talan ez sosem fog megvaltozni. Gyarlok vagyunk es enkozpontuak. Ezek mar sok esetben tulmutatnak az egzisztencializmuson, mellyel sokan takaroznak. Ketsegtelen, Lenin atyank karoltve Marx es Engels-el, kidolgoztak a tudomanyos szocializmus alapjait, mely mint tarsadalmi forma igencsak ujszeru es meltanyos volt, de egy apro dologrol megfeledkeztek ezen bolcs gondolkodok is, espedig, hogy mindezt emberekkel kell majd megvalositani. Sztalin elvtars bizony valora is valtotta a szocializmust. Emberek millioi rettegtek, eheztek mig a PB vezerei osztottak a tanokat. Ezen rendszerek idovel megbuknak, de azert a tortenelembe beirtak bizony nehany sotet evet.
A tarsadalmat ugy kepzelem el, mint egy onszervezodo fizikai rendszert. Minden rendszer stabil allapotra torekszik igy elobb vagy utobb ha az illeto allamforma nem felel meg a tarsadalomnak akkor az vagy magatol vagy nepakaratbol elobb vagy utobb felbomlik. Mindezen folyamatokat csak ideig oraig sikerul meggatolni, ez elol nincs kibuvo.
De megis kanyarodjunk vissza ama jogosultsaghoz, hogy masokat eliteljunk. Tarsadalomban elunk, kisebb nagyobb kozossegek resze vagyunk es emiatt kell alkalmazkodnunk bizonyos ember alkotta szabalyokhoz. A szabalyog jogos voltarol es idszerusegerol ujabb vitat lehetne nyitni de most nem ez a fontos. Ha nem vagyunk kepesek beilleszkedni (itt inkabb alkalmazkodasrol beszelnek inkabb, mintsem beilleszkedesrol) akkor az illeto kozosseg, tarsadalom kivet magabol. Mig egy klubtagsag visszavonas megteszi egy adott kozossegen belul, sulyosabb vetsegek eseten, mar a torveny szigora is lesulyt es bizony halal buntetes, szabadsag vesztes, kozeleti jogok gyakorlasanak megvonasa es meg sorolhatnam a penitenciakat, melyeket kiszabhatnak rank. Nem vitatom jogossagukat, megis sok mindent nem tudok elfogadni. Mi a kulonbseg egy gyilkos es egy gyilkos kozott? Semmi. Megis sok esetben mas elbiralas ala esnek. Egyesek eletukkel fizetnek, masok meg eletfogytiglani bortonbuntetest kapnak mig masok nehany evvel megusszak. Miert teszunk kulonbseget kozottuk? Mindenikuk gyilkos, embert olt!
Kik hivatottak elitelni? Emberek akik hasonloak mint mi. Van hozza joguk, hogy halalbuntetest szabjanak ki mas emberekre? Ezek nagyon mely vallas-filozofiai elmelkedesek alapjat kepezik manapsag es en ugy erzem, hogy egy ember ma nem donthet egy masik ember eleterol, legalabb is nem a torveny adta joganal fogva. Nincs Isteni felhatalmazasa erre, senkinek. Ujabb bizonyitekkent szolgalhat a Janos evangelium, ahol is "De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ". Ez, azt hiszem mindenre magyarazatot szolgaltat.
Nem szoszerint valo ertelmezest mellett torok landzsat, mert ma ez igy lehetetlen de szerintem mindenkinek intelemkent kellene szolgalni ha itelkezik. Szabad akaratunk van es donteseinkert kell vallalnunk a felelosseget Isten es ember szine elott de miert vagyunk, mi tobbek mas embertarsainknal? Szerencses helyzetben, jobb helyre szulettunk es nem gyotor napi ehseg es kinlodas de ez meg nem hatalmaz fel arra, hogy tobbnek es jobbnak kepzeljuk magunkat hatranyosabb helyzetu tarsainknal.
Minden jogallam alapja az alkotmany, illetve az erre epulo torvenyek. Jol kepzett birok dontik el, hogy egy adott esetben kit milyen reszben vadolhatnak bunreszesseggel es ezert milyen buntetest szab ra ki a tarsadalom (lasd bunteto torvenykonyv). Manapsag a fobenjaro bun meg mindig a gyilkolas, habar penzzel es hatalommal ma mar ezalol is van mentseg. Miert? Egyenlo banasmodot hirdet minden allam, megis vannak sokan akik kisse egyenlobbek. Talan ez sosem fog megvaltozni. Gyarlok vagyunk es enkozpontuak. Ezek mar sok esetben tulmutatnak az egzisztencializmuson, mellyel sokan takaroznak. Ketsegtelen, Lenin atyank karoltve Marx es Engels-el, kidolgoztak a tudomanyos szocializmus alapjait, mely mint tarsadalmi forma igencsak ujszeru es meltanyos volt, de egy apro dologrol megfeledkeztek ezen bolcs gondolkodok is, espedig, hogy mindezt emberekkel kell majd megvalositani. Sztalin elvtars bizony valora is valtotta a szocializmust. Emberek millioi rettegtek, eheztek mig a PB vezerei osztottak a tanokat. Ezen rendszerek idovel megbuknak, de azert a tortenelembe beirtak bizony nehany sotet evet.
A tarsadalmat ugy kepzelem el, mint egy onszervezodo fizikai rendszert. Minden rendszer stabil allapotra torekszik igy elobb vagy utobb ha az illeto allamforma nem felel meg a tarsadalomnak akkor az vagy magatol vagy nepakaratbol elobb vagy utobb felbomlik. Mindezen folyamatokat csak ideig oraig sikerul meggatolni, ez elol nincs kibuvo.
De megis kanyarodjunk vissza ama jogosultsaghoz, hogy masokat eliteljunk. Tarsadalomban elunk, kisebb nagyobb kozossegek resze vagyunk es emiatt kell alkalmazkodnunk bizonyos ember alkotta szabalyokhoz. A szabalyog jogos voltarol es idszerusegerol ujabb vitat lehetne nyitni de most nem ez a fontos. Ha nem vagyunk kepesek beilleszkedni (itt inkabb alkalmazkodasrol beszelnek inkabb, mintsem beilleszkedesrol) akkor az illeto kozosseg, tarsadalom kivet magabol. Mig egy klubtagsag visszavonas megteszi egy adott kozossegen belul, sulyosabb vetsegek eseten, mar a torveny szigora is lesulyt es bizony halal buntetes, szabadsag vesztes, kozeleti jogok gyakorlasanak megvonasa es meg sorolhatnam a penitenciakat, melyeket kiszabhatnak rank. Nem vitatom jogossagukat, megis sok mindent nem tudok elfogadni. Mi a kulonbseg egy gyilkos es egy gyilkos kozott? Semmi. Megis sok esetben mas elbiralas ala esnek. Egyesek eletukkel fizetnek, masok meg eletfogytiglani bortonbuntetest kapnak mig masok nehany evvel megusszak. Miert teszunk kulonbseget kozottuk? Mindenikuk gyilkos, embert olt!
Kik hivatottak elitelni? Emberek akik hasonloak mint mi. Van hozza joguk, hogy halalbuntetest szabjanak ki mas emberekre? Ezek nagyon mely vallas-filozofiai elmelkedesek alapjat kepezik manapsag es en ugy erzem, hogy egy ember ma nem donthet egy masik ember eleterol, legalabb is nem a torveny adta joganal fogva. Nincs Isteni felhatalmazasa erre, senkinek. Ujabb bizonyitekkent szolgalhat a Janos evangelium, ahol is "De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ". Ez, azt hiszem mindenre magyarazatot szolgaltat.
Egyesek eltunnek, masok lekoszonnek
1 Comments Posted by: Szilárd VAJDA Time: Wednesday, June 27, 2007
Nem all szandekomban kimondottan politikai blog-ot vezetni, habar a velemenyemet mindig is vallaltam es vallalni fogom ezutan is, nem ugy mint sokan masok, de probalom azert megorizni a blog-om politika mentes voltat. Ma azonban ket szomoru esemenynek lehettunk tanui es nem hagyhatom szo nelkul.
Eltavozott kozulunk Domokos Geza, iro, szerkeszto es nem utolso sorban politikus, az erdelyi magyarsag egyik vezeregyenisege, aki rajott, hogy becsulettel nem lehet politizalni es atadta a stafetat (vagy talan kiragadtak volna a kezebol?) olyanoknak akiknek ez csak, egy elhanyagolhato kis reszletkerdes.
Bucsuzoul csak annyit: "És majd ama napon, a melyen nyugalmat ád néked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, a melylyel szolgálnod kellett" (Ézs 14,3)
Mig egyesek eltunnek az Elet porondjarol, masok csak lekoszonnek. Ma ugyanis ez tortent Tony Blair miniszterelnokkel, aki tobb, mint 10 ev politikai siker story utan, atadta a stafetat a skociai szuletesu Gordon Brown volt penzugyminiszternek. Elkepeszto, hogy ez a munkasparti politikus mennyire meg tudta valtoztatni a szigetorszag politikajat es nem utolso sorban gazdasagat. Sok ilyen politikusra lenne szuksegunk. Sajnos sem Romaniaban sem Magyarorszagon nem talalni sok ilyen igazi politikus venat. Eloljaroinkbol igencsak hianyzik a karizma, a tudas es meg sorolhatnam ....
Megjegyzes: Ne feledjuk el, Blair az Oxford jogi egyetem hallgatoja volt, nalunk sokaknak csak egy keservesen megszerzett magyar-francia diploma jutott de manapsag ez mit sem szamit. A lenyeg, hogy szenvtelenul tudjunk a valasztoink szemebe hazudni es mindig a kedvezo szellel hajozzunk, meg ha ez homlokegyenest ellenszegul is a valasztok erdekeivel. Talan egyszer csak eljon az igazsag oraja es akkor mindenkinek szamot kell adnia.
Eltavozott kozulunk Domokos Geza, iro, szerkeszto es nem utolso sorban politikus, az erdelyi magyarsag egyik vezeregyenisege, aki rajott, hogy becsulettel nem lehet politizalni es atadta a stafetat (vagy talan kiragadtak volna a kezebol?) olyanoknak akiknek ez csak, egy elhanyagolhato kis reszletkerdes.
Bucsuzoul csak annyit: "És majd ama napon, a melyen nyugalmat ád néked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, a melylyel szolgálnod kellett" (Ézs 14,3)
Mig egyesek eltunnek az Elet porondjarol, masok csak lekoszonnek. Ma ugyanis ez tortent Tony Blair miniszterelnokkel, aki tobb, mint 10 ev politikai siker story utan, atadta a stafetat a skociai szuletesu Gordon Brown volt penzugyminiszternek. Elkepeszto, hogy ez a munkasparti politikus mennyire meg tudta valtoztatni a szigetorszag politikajat es nem utolso sorban gazdasagat. Sok ilyen politikusra lenne szuksegunk. Sajnos sem Romaniaban sem Magyarorszagon nem talalni sok ilyen igazi politikus venat. Eloljaroinkbol igencsak hianyzik a karizma, a tudas es meg sorolhatnam ....
Megjegyzes: Ne feledjuk el, Blair az Oxford jogi egyetem hallgatoja volt, nalunk sokaknak csak egy keservesen megszerzett magyar-francia diploma jutott de manapsag ez mit sem szamit. A lenyeg, hogy szenvtelenul tudjunk a valasztoink szemebe hazudni es mindig a kedvezo szellel hajozzunk, meg ha ez homlokegyenest ellenszegul is a valasztok erdekeivel. Talan egyszer csak eljon az igazsag oraja es akkor mindenkinek szamot kell adnia.
Tobb blog bejegyzest is jegyzek az Interneten es ha masok irasaiban ugy erzem, hogy hozzatehetek valamit erdemben, akkor nem szoktam szegyelni a nevem es a lehetosegekhez merten, nyugodtan es higgadtan, probalok nehany mondatot hozzaadni elozo tarsaim megjegyzesehez, netan sajat velemenyt formalni a mar kozzetettekkrol.
Egy politikai vita margojan a napokban figyelemmel kisertem egy blog-ot es elkepeszto, hogy mennyire nem tudnak az emberek objektiv velemenyt formalni. Indulatokkal teli vadaskodasok es semmi konstruktiv. Figyelmen kivul hagyjak a masik fel velemenyet, tuzzel vassal probaljak vedeni a maguk igazsagat. Demokraciat predikalnak es sokuknak fogalma sincs, hogy mit jelent demokracia, szabad velemeny nyilvanitas, tisztelet az esetleges vita partnereinkkel szemben es meg sorolhatnam.
Ketsegtelen, leven, hogy a blog politikai indittatasu, elszabadulnak az indulatok de azert hol a becsulet, a tisztelet, a mertektartas? Sajnos ezekbol a poszt-kommunista orszagokban nagyon sokan meg elegtelenre vizsgaznanak es ezert is tart a Nyugat joggal Balkannak. Fent hordjuk az orrunkat mert most mar EU tagok vagyunk de annal tobbet, hogy "felkeszuljunk" az esetleges unios tamogatasokra, mast nem igazan zavarunk a nagyok politikajaban. No persze vilagos is kell legyen, hogy ilyen magatartassal nem is igazan lehetunk egyenlo vita partnerek. Demokraciabol meg bizonyitanunk kell, nem is keveset! Sajnos ezt a modortalan magatartast belenk neveltek es igencsak nehezen tudunk megszabadulni tole. A demokracia gradicsan meg nagyon alul allunk, nagyon alul.
Egy politikai vita margojan a napokban figyelemmel kisertem egy blog-ot es elkepeszto, hogy mennyire nem tudnak az emberek objektiv velemenyt formalni. Indulatokkal teli vadaskodasok es semmi konstruktiv. Figyelmen kivul hagyjak a masik fel velemenyet, tuzzel vassal probaljak vedeni a maguk igazsagat. Demokraciat predikalnak es sokuknak fogalma sincs, hogy mit jelent demokracia, szabad velemeny nyilvanitas, tisztelet az esetleges vita partnereinkkel szemben es meg sorolhatnam.
Ketsegtelen, leven, hogy a blog politikai indittatasu, elszabadulnak az indulatok de azert hol a becsulet, a tisztelet, a mertektartas? Sajnos ezekbol a poszt-kommunista orszagokban nagyon sokan meg elegtelenre vizsgaznanak es ezert is tart a Nyugat joggal Balkannak. Fent hordjuk az orrunkat mert most mar EU tagok vagyunk de annal tobbet, hogy "felkeszuljunk" az esetleges unios tamogatasokra, mast nem igazan zavarunk a nagyok politikajaban. No persze vilagos is kell legyen, hogy ilyen magatartassal nem is igazan lehetunk egyenlo vita partnerek. Demokraciabol meg bizonyitanunk kell, nem is keveset! Sajnos ezt a modortalan magatartast belenk neveltek es igencsak nehezen tudunk megszabadulni tole. A demokracia gradicsan meg nagyon alul allunk, nagyon alul.
Imadkozzatok azokert, a kik haborgatnak es kergetnek titeket (Mt 5,44)
1 Comments Posted by: Szilárd VAJDA Time: Thursday, June 21, 2007
Sokat gondolkodtam azon amit most fogok irni, de ugy dontottem, hogy megosztom gondolataimat masokkal is. Az emberek altalaban felnek mindentol ami ismeretlen szamukra. Rettegnek es minden erejukkel tiltakoznak ellene. Ennek lettek aldozatai a sotet Kozepkorban a tudosok, hisz valami olyanrol probaltak meggyozni a tomegeket, mely a kor szellemeben igencsak nehezen volt felfoghato. Nem all szandekomban vedeni kulonosebben a Katolikus Egyhazat, hisz 800 evnek kellett eltelnie azert, hogy II Janos-Pal papa bocsanatot kerjen a keresztes haborukert es ha ne tevedek meg a XIX szazadban is hallani boszorkany egetesekrol. Ennek ellenere, ha a modszerek kegyetlensegetol eltekintunk, akkor talan meg lehet erteni ezt is valahogy. No persze manapsag ha iszlam szelsosegesek robbantanak, akkor az ma mar teljesen elfogadhatatlan. Olyan paradoxon ize van az egesznek. Nem akarok odat zengeni az eroszakrol es foloslegesnek tartom az emberi aldozatokat, de ne legyunk elfogultak. Ez a kereszteny-muzulman "csatarozas" szerintem orok marad es a mindezert Jeruzsalem, mint vallasos jelkep a felelos. Ahelyett, hogy minden vallas orommel unnepelje a Szent Foldet, ma csak ujabb es ujabb csatarozasok szinhelye es ember aldozatok es veres indulatok mozgato rugoja.
Igy van ez a hittel is. Fogalom szinten csodalatos, mig gyakorlas szinten mar bizony gondok adodnak. Ketsegtelen sokan a vallast es a hitet keverik es ebbol sok esetben baj is szarmazhat, de szerintem ez egy mas elmelkedes. Maradjunk csak a hitnel. Olyan egyszeru szo, megis csodalatos. Szerintem maga a szo egyszerusege biztositja nagysagat es erejet. Ha mar itt tartunk azt hiszem ezt nem hagyhatjuk ki: "Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek." (Jn 20,29). Ez szerintem a Biblia egyik legcsodalatosabb vers sora es konyveket lehetne rola irni. En legalabb is nagyon szeretnek ...
Terjunk vissza megis ahhoz ahonnan elindultunk, espedig a hit es az imadsag kettossege. El kell szomoritanom azokat akik dogmatikus megkozelitest varnak tolem. Mar regebbi irasaimban is kifejtettem, hogy nem vagyok kepzett ilyen teren, ezert inkabb a laikus megkozelitest reszesitem elonybe. Az a velemenyem, hogy az imadsag nem foltetlenul fugg ossze a vallassal. Ketsegtelen maga fogalom innen honosodott meg (lasd Biblia vagy Koran) de ennek ellenere el tudok kepzelni imat vallasos tartalom nelkul is. Maga az imadsag sokkal inkabb osszefuggesbe hozhato a hittel.
Szerintem imadkozni nem konnyu es nincs ra recept. A Biblia ad ra tobb lehetoseget is, tobbek kozott az egyik legfontosabb a "Mi atyank", de sok mas imadtsagot is talalni. Ennek ellenere szerintem az igazi imadtsag belulrol jon es lehet nem is kellenek hozza szavak. Szerintem ido kell hozza es hit. Sok hit es meg annal is tobb. Elsosorban ez egy bensoseges kapcsolat az egyed illetve imadsaganak "cimzettje" kozott. Legyen ez Isten, Allah, az Alfa az Omega vagy valami mas. Egy bensoseges parbeszed, kerdesek, valaszok, koszonetek, fohaszok es barmi ami beletartozik egy imaba. Az egyed teszi a parbeszedet imava. Szerintem csodalatos dolog aki tud imadkozni. Aki tud imadkozni, annak a hite nagy. Azok az emberek boldogok. Ketsegtelen, hogy minduntalan bibliai utalasokat hasznalok de valahol ez ertheto is es gondolom ezzel az Olvaso is egyetert.
Altalaban az emberek templomban szoktak imadkozni de ez nem kizaro hely. Nagyon erdekes intelem talalhato a Bibliaban: "Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván." Ez csodalatos dolog. A templom csodalatos hely es valami oriasi nyugalmat es biztonsagot kolcsonoz de imadkozni barhol lehet. Barhol, barmikor. Mikor az ember ugy erzi, hogy imadkozni akar akkor megteheti az barhol es joggal teszi.
Az az erzesem, hogy egy ilyen ima elsosorban lelki es szellemi kihivas. Ugyanakkor nyugalmat es biztonsagot ad(hat). Lehet, hogy tul onzo vagyok de meglatasom szerint elsosorban az ima szemelyes es az egyen fele iranyul. Ketsegtelen imadkozni szoktunk onmagunkert, csaladunkert, baratainkert, es mindenkiert aki fontos nekunk de ez nem jelenti azt, hogy nem imadkozhatunk olyan emberekert akivel sosem talalkoztunk de talan megerdemlik es raszorulnak. Ez csak emberi nagysagunkat dicserheti es ajanlom mindekinek, hogy ne furkadjon hisz annyi vedtelen es raszorult ember van. Ha maskeppen nem tudunk segiteni rajtuk, legalabb igy. Ugyancsak a nagysagot dicseri ha olyan emberekert is tudunk imadkozunk akik ellensegeink es talan logikusan nem is erdemelnek meg, hogy figyelmunket felejuk iranyitsuk. Erre megint csak a Bibliaban talalni egy nagyon talalo tanitast: "Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket." (Mt 5,44)
A japan utam alatt egy nagyon kedves ismerosom, mondott nekem valamit es ez nagyon megdobbentett. Remelem szo szerint idezem de ha tevednek remelem nem veszi zokon. Valami hasonlot mondott: "Imadkozom erted!". Biztosan mindenki imadkozott mar masokert annak tudta nelkul es ez igy rendjen is van de ez a valaki tudatta velem azt, hogy imadkozni fog ertem es igy az egesz teljesen mas dimenzioba kerult. Bevallom nem az elso alkalom, hogy ilyet mondanak nekem, de azert ezek az emberek kevesen vannak de jo hogy vannak. Ez minden csak nem onzes. Ertekesek ezek az emberek. Nagyon ertekesek. Mindekinek ilyennek kellene lenni es maris sok minden megvaltozna. Tobb figyelmet kellene szentelnunk embertarsainkra es felebaratainkra.
Ha mar a Biblianal tartunk meg lenne egy megjegyzesem. Annak ellenere, hogy kutato vagyok es a real tudomanyok erdekeltek mindig az az erzesem, hogy ha egy atomhaboru utan semmibol kellene egy "ujj" vilagot teremteni a Biblia lenne az amit ezeknek az uj embereknek adnek utravaloul, hogy a "semmibol egy ujj mas vilagot" teremtsenek.
Igy van ez a hittel is. Fogalom szinten csodalatos, mig gyakorlas szinten mar bizony gondok adodnak. Ketsegtelen sokan a vallast es a hitet keverik es ebbol sok esetben baj is szarmazhat, de szerintem ez egy mas elmelkedes. Maradjunk csak a hitnel. Olyan egyszeru szo, megis csodalatos. Szerintem maga a szo egyszerusege biztositja nagysagat es erejet. Ha mar itt tartunk azt hiszem ezt nem hagyhatjuk ki: "Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek." (Jn 20,29). Ez szerintem a Biblia egyik legcsodalatosabb vers sora es konyveket lehetne rola irni. En legalabb is nagyon szeretnek ...
Terjunk vissza megis ahhoz ahonnan elindultunk, espedig a hit es az imadsag kettossege. El kell szomoritanom azokat akik dogmatikus megkozelitest varnak tolem. Mar regebbi irasaimban is kifejtettem, hogy nem vagyok kepzett ilyen teren, ezert inkabb a laikus megkozelitest reszesitem elonybe. Az a velemenyem, hogy az imadsag nem foltetlenul fugg ossze a vallassal. Ketsegtelen maga fogalom innen honosodott meg (lasd Biblia vagy Koran) de ennek ellenere el tudok kepzelni imat vallasos tartalom nelkul is. Maga az imadsag sokkal inkabb osszefuggesbe hozhato a hittel.
Szerintem imadkozni nem konnyu es nincs ra recept. A Biblia ad ra tobb lehetoseget is, tobbek kozott az egyik legfontosabb a "Mi atyank", de sok mas imadtsagot is talalni. Ennek ellenere szerintem az igazi imadtsag belulrol jon es lehet nem is kellenek hozza szavak. Szerintem ido kell hozza es hit. Sok hit es meg annal is tobb. Elsosorban ez egy bensoseges kapcsolat az egyed illetve imadsaganak "cimzettje" kozott. Legyen ez Isten, Allah, az Alfa az Omega vagy valami mas. Egy bensoseges parbeszed, kerdesek, valaszok, koszonetek, fohaszok es barmi ami beletartozik egy imaba. Az egyed teszi a parbeszedet imava. Szerintem csodalatos dolog aki tud imadkozni. Aki tud imadkozni, annak a hite nagy. Azok az emberek boldogok. Ketsegtelen, hogy minduntalan bibliai utalasokat hasznalok de valahol ez ertheto is es gondolom ezzel az Olvaso is egyetert.
Altalaban az emberek templomban szoktak imadkozni de ez nem kizaro hely. Nagyon erdekes intelem talalhato a Bibliaban: "Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván." Ez csodalatos dolog. A templom csodalatos hely es valami oriasi nyugalmat es biztonsagot kolcsonoz de imadkozni barhol lehet. Barhol, barmikor. Mikor az ember ugy erzi, hogy imadkozni akar akkor megteheti az barhol es joggal teszi.
Az az erzesem, hogy egy ilyen ima elsosorban lelki es szellemi kihivas. Ugyanakkor nyugalmat es biztonsagot ad(hat). Lehet, hogy tul onzo vagyok de meglatasom szerint elsosorban az ima szemelyes es az egyen fele iranyul. Ketsegtelen imadkozni szoktunk onmagunkert, csaladunkert, baratainkert, es mindenkiert aki fontos nekunk de ez nem jelenti azt, hogy nem imadkozhatunk olyan emberekert akivel sosem talalkoztunk de talan megerdemlik es raszorulnak. Ez csak emberi nagysagunkat dicserheti es ajanlom mindekinek, hogy ne furkadjon hisz annyi vedtelen es raszorult ember van. Ha maskeppen nem tudunk segiteni rajtuk, legalabb igy. Ugyancsak a nagysagot dicseri ha olyan emberekert is tudunk imadkozunk akik ellensegeink es talan logikusan nem is erdemelnek meg, hogy figyelmunket felejuk iranyitsuk. Erre megint csak a Bibliaban talalni egy nagyon talalo tanitast: "Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket." (Mt 5,44)
A japan utam alatt egy nagyon kedves ismerosom, mondott nekem valamit es ez nagyon megdobbentett. Remelem szo szerint idezem de ha tevednek remelem nem veszi zokon. Valami hasonlot mondott: "Imadkozom erted!". Biztosan mindenki imadkozott mar masokert annak tudta nelkul es ez igy rendjen is van de ez a valaki tudatta velem azt, hogy imadkozni fog ertem es igy az egesz teljesen mas dimenzioba kerult. Bevallom nem az elso alkalom, hogy ilyet mondanak nekem, de azert ezek az emberek kevesen vannak de jo hogy vannak. Ez minden csak nem onzes. Ertekesek ezek az emberek. Nagyon ertekesek. Mindekinek ilyennek kellene lenni es maris sok minden megvaltozna. Tobb figyelmet kellene szentelnunk embertarsainkra es felebaratainkra.
Ha mar a Biblianal tartunk meg lenne egy megjegyzesem. Annak ellenere, hogy kutato vagyok es a real tudomanyok erdekeltek mindig az az erzesem, hogy ha egy atomhaboru utan semmibol kellene egy "ujj" vilagot teremteni a Biblia lenne az amit ezeknek az uj embereknek adnek utravaloul, hogy a "semmibol egy ujj mas vilagot" teremtsenek.
Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat.
Légy, ami lennél: férfi.
A fû kinõ utánad.
A bûn az nem lesz könnyebb,
hiába hull a könnyed.
Hogy bizonyság vagy erre,
legalább azt köszönjed.
Ne vádolj, ne fogadkozz,
ne légy komisz magadhoz,
ne hódolj és ne hódits,
ne csatlakozz a hadhoz.
Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg.
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy, ne vesd meg.
Emlékezz, hogy hörögtél
s hiába könyörögtél.
Hamis tanúvá lettél
saját igaz pörödnél.
Atyát hivtál elesten,
embert, ha nincsen isten.
S romlott kölkökre leltél
pszichoanalizisben.
Hittél a könnyü szóknak,
fizetett pártfogóknak
s lásd, soha, soha senki
nem mondta, hogy te jó vagy.
Megcsaltak, úgy szerettek,
csaltál s igy nem szerethetsz.
Most hát a töltött fegyvert
szoritsd üres szivedhez.
Vagy vess el minden elvet
s még remélj hû szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.
(József Attila, 1937. július-augusztus)
Matraverebely, a hely ahol csend van
2 Comments Posted by: Szilárd VAJDA Time: Monday, June 11, 2007
Csodalatos elmenyben volt reszem a hetvegen. Nyari meleg es megsem a vizet valasztottam, hanem inkabb a hegyeket ha mar hegyeknek lehet nevezni Magyarorszag hegyeit, pl. a Matrat. Amikor az alfoldrol bevezetett az ut a dombok koze azt ereztem, hogy ez olyan jo, otthonias. Valami azt sugja nekem, hogy mi erdelyiek sosem tudjuk megtagadni a hegyeinket, akar csak Wass, akinek segelykialtasa "adjatok vissza a hegyeimet" ma is idoszeru. No persze nem revizionizmusrol almodozom, sot egyaltalan nem, de ez mindig idoszeru es szerintem erdelyi ember hegyek nelkul olyan, mint madar feszek nelkul. Ez nekunk letelemunk, eletunk szerves resze es marad is mindorokke.
Utunk elso szakaszaban Holloko varat illetve a hozza tartozo regi falut neztuk meg. Csodalatos mindketto es jo volt latni, hogy van meg erdekes es szep Magyarorszagon is, hiszen lassan a modern es az uj ugencsak megtelepszik itt is. Hagyomanyok igencsak elvetve habar nehany ismerosom felhivta a figyelmemet, hogy Budapesten igencsak sok a hagyomanyorzo csoport es sokan tancolnak nepitancot. Orommel hallom.
Ezutan roviddel, kovetkezett egy csodalatos hely. Bevallom tegnapig sosem hallottam rola de ma mar sokkal gazdagabbnak erzem magam. A hely: Matraverebely. Egy kis falu, melynek a vegen talalhato egy csodalatos templom es egy Maria kegyhely es egy forras es remete lakok a hegyoldalban es egy csodalatos park es egy csodalatos erdo. Valami elkepeszto.
Ha jobban megfigyeljuk, az evezredek soran az emberek a kultikus helyeiket igencsak kozponti helyre epitettek. Varakat oda ahol jol lehet oket vedelmezni (lasd Budai var, Deva vara, stb.), templomokat vagy egyeb mas kultikus helyeket oda ahol kozponti szerepet kaphat vagy valahova eldugott helyre ahol csak azok talalnak ra akik jo szandekkal mennek.
Protestans vagyok es nem mindig ertem, a katolikus dogmat (joggal, hisz oda komolyabban kellene vele foglalkozni, mint azt teszem en, laikus) de megis ez a hely valami kellemeset sugarzott. Nyugalmat es beket, szeretetet es fenyt. Nagy hatassal volt ram. Kevesen voltak igy egeszen erdekes kepeket tudtam kesziteni. A templom a Szent Istvan Bazilika utan a masodik legfontosabb templom Magyarorszagon, legalabb is ezt hallottam.
Mindenbol aradt a csend es a nyugalom. Nem volt zaj es stressz csak beke honolt minden agon es elarvult padon. A templom mellett talalhato egy kis kapolna ahol a Szuzanya szobrat illetve egy hozza esengot latni korulveve kis tablacskakkal, melyek halat rebegnek a Boldogasszonynak. Pillangok had tolti el a helyet, valami vonza oket. Mi lehet ez? Kut is van az udvaron, csoda tevo kut Szent Laszlo kiraly fakasztotta, mondja a legenda es a vandorok mindenike ma is vizet merit es energiat hus vizebol. A padok uresek es mindenhol csend honol csak a nap ragyog es arasztja a fenyt szerte a vilagba.
Jovet lefele a kegyhelytol, egy idos fekete ruhas neni allit meg es felhivja a figyelmemet, hogy a lent allo Krisztus szoborba milyen nagy tuskeket szurtak a Megvalto fejebe. Elgondolkodtato. Latszott, ahogy ez az idos neni teljes mertekben atelte az a fajdalmat. Hajlott hatu, idos neni volt de erzo es emberi lelek. Meg annyit mondott, hogy mindez a bunokert kellett csereben, melyet az emberek elkovettek Isten elott. Neha azon gondolkodom, hogy eleg volt ez az ember aldozat? Talan igen, talan nem?
Utunk elso szakaszaban Holloko varat illetve a hozza tartozo regi falut neztuk meg. Csodalatos mindketto es jo volt latni, hogy van meg erdekes es szep Magyarorszagon is, hiszen lassan a modern es az uj ugencsak megtelepszik itt is. Hagyomanyok igencsak elvetve habar nehany ismerosom felhivta a figyelmemet, hogy Budapesten igencsak sok a hagyomanyorzo csoport es sokan tancolnak nepitancot. Orommel hallom.
Ezutan roviddel, kovetkezett egy csodalatos hely. Bevallom tegnapig sosem hallottam rola de ma mar sokkal gazdagabbnak erzem magam. A hely: Matraverebely. Egy kis falu, melynek a vegen talalhato egy csodalatos templom es egy Maria kegyhely es egy forras es remete lakok a hegyoldalban es egy csodalatos park es egy csodalatos erdo. Valami elkepeszto.
Ha jobban megfigyeljuk, az evezredek soran az emberek a kultikus helyeiket igencsak kozponti helyre epitettek. Varakat oda ahol jol lehet oket vedelmezni (lasd Budai var, Deva vara, stb.), templomokat vagy egyeb mas kultikus helyeket oda ahol kozponti szerepet kaphat vagy valahova eldugott helyre ahol csak azok talalnak ra akik jo szandekkal mennek.
Protestans vagyok es nem mindig ertem, a katolikus dogmat (joggal, hisz oda komolyabban kellene vele foglalkozni, mint azt teszem en, laikus) de megis ez a hely valami kellemeset sugarzott. Nyugalmat es beket, szeretetet es fenyt. Nagy hatassal volt ram. Kevesen voltak igy egeszen erdekes kepeket tudtam kesziteni. A templom a Szent Istvan Bazilika utan a masodik legfontosabb templom Magyarorszagon, legalabb is ezt hallottam.
Mindenbol aradt a csend es a nyugalom. Nem volt zaj es stressz csak beke honolt minden agon es elarvult padon. A templom mellett talalhato egy kis kapolna ahol a Szuzanya szobrat illetve egy hozza esengot latni korulveve kis tablacskakkal, melyek halat rebegnek a Boldogasszonynak. Pillangok had tolti el a helyet, valami vonza oket. Mi lehet ez? Kut is van az udvaron, csoda tevo kut Szent Laszlo kiraly fakasztotta, mondja a legenda es a vandorok mindenike ma is vizet merit es energiat hus vizebol. A padok uresek es mindenhol csend honol csak a nap ragyog es arasztja a fenyt szerte a vilagba.
Jovet lefele a kegyhelytol, egy idos fekete ruhas neni allit meg es felhivja a figyelmemet, hogy a lent allo Krisztus szoborba milyen nagy tuskeket szurtak a Megvalto fejebe. Elgondolkodtato. Latszott, ahogy ez az idos neni teljes mertekben atelte az a fajdalmat. Hajlott hatu, idos neni volt de erzo es emberi lelek. Meg annyit mondott, hogy mindez a bunokert kellett csereben, melyet az emberek elkovettek Isten elott. Neha azon gondolkodom, hogy eleg volt ez az ember aldozat? Talan igen, talan nem?
Minap egy ausztraliai gyerekkori baratom kerdezett valami nagyon erdekeset. "Szerinted lehet felnot korba baratsagot kotni?" kerdezte. Sajnos abban a pillanatban nem sikerult egy gyors valaszt rogtonoznom. Ereztem, hogy ez valami olyan dolog, ami tobbet igenyel, mint egy gyors valasz.
Kezdjuk mindjart az elejen. Hol is beszelhetunk eloszor baratsagrol? Valoszinunek tartom, hogy a gyerekek nagyresze az ovodaban kezd szocializalodni es itt is alakulnak ki az elso baratsagok. Kolcsonos szimpatia, hasonlo erdeklodes es maris egyutt tologatjuk a kisautot, netan egyutt babazunk es erezzuk az elso gyerekes vonzalmat az ellenkezo nem irant. Nem veletlen, hogy egyszerre tobb pajtas is tetszik, es erzeseink naprol-napra netan orarol-orara is kepesek valtozni.
Az elkovetkezendokben baratsagrol es szerelemrol is fogok beszelni es neha keverni is fogom a fogalmakat remelem a szakember elnezi nekem ha neha osszemosom a ket fogalmat.
Ezek az ovodai dolgok idovel elmulnak, hisz nem is igazan emlekszunk rajuk, hisz mar olyan regen voltak. Az elso igaz baratsagok feltetelezesem szerint az iskolaban kottetnek. Itt negy evig vannak egyutt a gyerekek es igencsak ez az elso tudatos kozosseg, ahova a gyerek tartozik. Itt mar beszelhetunk egy igazi kozossegrol, egyutt tanulnak irni-olvasni, egyutt enekelnek es szerintem itt alakul ki igazan a csapat szellem is. Itt mar akar eletre szolo baratsagok is kottetnek. (Szerk. Nekem is van/volt egy ilyen baratom de sajnos a tavolsag mara igencsak felemesztette.) Manapsag, a szulok jarnak a gyerekekert az iskolaban de az en idomben meg gyalog hordtuk a hatitaskat a hatunkon sok-sok konyvvel es igencsak fontos szerep harult haza bandukolasban az egyes baratsagok kialakulasaban. Itt mar kezdenek jarni a gyerekek egymashoz es itt mar nagyon komolyra szovodnek a baratsagok. Szivesen ulnek a gyerekek egyutt egy padban, habar ma mar onalloan ulnek a gyerekek ha nem tevedek, ugyanis ez a trend. Szerintem nagyon jo otlet volt, hogy a diakok kettessevel ultek ez osztonzoleg hatott a diakokra, illetve sokat segithetett egyik diak a masiknak. Itt is igencsak van lehetoseg arra, hogy erzelmi kapcsolatok is kialakuljanak ellentetes nemek kozott de meg mindig gyermetegek es osztonosek. Utana jon a felsobb tagozat majd a gimnazium, ahol mar kezdenek igencsak kialakulni az egyenisegek es itt mar teljesen mas kezd lenni a baratsag. Sokkal komolyabb es melyebb es meg nincsenek kulonosebb erdekek belekeverve. Ezert gondolom ugy, hogy az ekkor kottetett baratsagok igencsak idotalloak. Jomagam is itt szereztem a legtobb baratomat es erzem es tudom, hogy ok azok akik mindig a barataim lesznek.
Vegso soron meg jonnek a felnottkorban kialakult baratsagok, melyek mar sokkal nehezebben hozhatoak teto ala, mivel az egyed mar igencsak kiforrott es itt mar kozbe lepnek az erdekek is. Itt nem feltetlenul gazdasagi/anyagi erdekekre gondolok de sok esetben kolcsonos vagy egyoldalu erdekek is szerepet jatszanak. Megfigyelheto, hogy (meg ha durvan si fogalmazok), hogy modosabb emberek modosabakkal baratkoznak es lehetoleg kerulik a baratsagokat kevesbe tehetos tarsaikkal es hasonlo a helyzet a masik felterben is. Nem allitom, hogy nem lenne kivetel ezen szabaly alol, de nagymertekben ez a dominans jelenseg.
Mi tortenik a parkapcsolatban? Ilyenkor az ember nagyjabol letisztult mar, kialakult szemelyiseg, meghatarozott az ertekrend es erkolcsi normak es valamit akar. Nagyon pontosan tudja, hogy mit akar. Csaladot, gyerekeket, biztonsagot, kozos teher viselest (manapsag ez a magyar tarsadalomra egyaltalan nem jellemzo, hisz mig az atlag magyar a keves fizetesebol befizeti az adojat, addig sokan ezt megprobaljak elcsalni es baleknek nezik azt aki becsuletesen befizeti azt) es folytathatnam a sort. Ilyenkor mar erdekes modon az erzelmek mellett megjelennek az erdekek is es a felek teljes mertekben szamitanak (Szerk. Jelen esetben nem matematikai szamitasokra gondolok itt elsosoron.). Tudom, hogy ez most akar sertoen is hangzhat, de igy van. Barmennyire is az erzelmek vezerelnek, az erdekek igencsak fontos szerepet kapnak a parvalasztasban. Ugy szocialis szempontbol, mint gazdasagi, mint kulturalis szempontbol erdekek merulnek fel az erzelmek menten. Valahol ez logikus es elfogadhato is. Az erzelmek lehetnek nagyon intenzivek de tudjuk, hogy nehany even belul rohamosan csokkennek es atalakulnak egy szoros kotodesse, megbecsulesse, szeretette, tisztelette, odaadassa es meg sorolhatnam. Ilyenkor ha nincsenek kozos erdekek a kapcsolat tonkremegy, ez ketsegtelen.
Ha ossze akarnam nagyon tomoren foglalni, akkor azt mondanam, hogy a gyerekkorban kialakult baratsagban 100% erzelem es 0% erdek motival (esetleges kisebb eltolasokkal) egy baratsag/kapcsolat kialakitasaban, mig a felnottkorban kialakult baratsagoknal mar az arany eltolodik es 51% erdek es csak 49% erzelem az ami meghatarozo. Szomoru a megallapitas de valos es emberi mivoltunkat "dicseri". A tudatos enunk szinre lep, a hatterbe szoritva a tudattalant. Eszem agaba nincs Freud bacsi kenyeret elvenni, ez nem tisztem de megis az a velemenyem, hogy nem lenne szabad teljes mertekben elfolytani a tudattalant.
Erdekes modon a gyerekkorban kialakult baratsagok megmaradnak olyannak amilyennek voltak azok regen. Ezek az igaz baratsagok es ezek a sirig elkisernek.
Kezdjuk mindjart az elejen. Hol is beszelhetunk eloszor baratsagrol? Valoszinunek tartom, hogy a gyerekek nagyresze az ovodaban kezd szocializalodni es itt is alakulnak ki az elso baratsagok. Kolcsonos szimpatia, hasonlo erdeklodes es maris egyutt tologatjuk a kisautot, netan egyutt babazunk es erezzuk az elso gyerekes vonzalmat az ellenkezo nem irant. Nem veletlen, hogy egyszerre tobb pajtas is tetszik, es erzeseink naprol-napra netan orarol-orara is kepesek valtozni.
Az elkovetkezendokben baratsagrol es szerelemrol is fogok beszelni es neha keverni is fogom a fogalmakat remelem a szakember elnezi nekem ha neha osszemosom a ket fogalmat.
Ezek az ovodai dolgok idovel elmulnak, hisz nem is igazan emlekszunk rajuk, hisz mar olyan regen voltak. Az elso igaz baratsagok feltetelezesem szerint az iskolaban kottetnek. Itt negy evig vannak egyutt a gyerekek es igencsak ez az elso tudatos kozosseg, ahova a gyerek tartozik. Itt mar beszelhetunk egy igazi kozossegrol, egyutt tanulnak irni-olvasni, egyutt enekelnek es szerintem itt alakul ki igazan a csapat szellem is. Itt mar akar eletre szolo baratsagok is kottetnek. (Szerk. Nekem is van/volt egy ilyen baratom de sajnos a tavolsag mara igencsak felemesztette.) Manapsag, a szulok jarnak a gyerekekert az iskolaban de az en idomben meg gyalog hordtuk a hatitaskat a hatunkon sok-sok konyvvel es igencsak fontos szerep harult haza bandukolasban az egyes baratsagok kialakulasaban. Itt mar kezdenek jarni a gyerekek egymashoz es itt mar nagyon komolyra szovodnek a baratsagok. Szivesen ulnek a gyerekek egyutt egy padban, habar ma mar onalloan ulnek a gyerekek ha nem tevedek, ugyanis ez a trend. Szerintem nagyon jo otlet volt, hogy a diakok kettessevel ultek ez osztonzoleg hatott a diakokra, illetve sokat segithetett egyik diak a masiknak. Itt is igencsak van lehetoseg arra, hogy erzelmi kapcsolatok is kialakuljanak ellentetes nemek kozott de meg mindig gyermetegek es osztonosek. Utana jon a felsobb tagozat majd a gimnazium, ahol mar kezdenek igencsak kialakulni az egyenisegek es itt mar teljesen mas kezd lenni a baratsag. Sokkal komolyabb es melyebb es meg nincsenek kulonosebb erdekek belekeverve. Ezert gondolom ugy, hogy az ekkor kottetett baratsagok igencsak idotalloak. Jomagam is itt szereztem a legtobb baratomat es erzem es tudom, hogy ok azok akik mindig a barataim lesznek.
Vegso soron meg jonnek a felnottkorban kialakult baratsagok, melyek mar sokkal nehezebben hozhatoak teto ala, mivel az egyed mar igencsak kiforrott es itt mar kozbe lepnek az erdekek is. Itt nem feltetlenul gazdasagi/anyagi erdekekre gondolok de sok esetben kolcsonos vagy egyoldalu erdekek is szerepet jatszanak. Megfigyelheto, hogy (meg ha durvan si fogalmazok), hogy modosabb emberek modosabakkal baratkoznak es lehetoleg kerulik a baratsagokat kevesbe tehetos tarsaikkal es hasonlo a helyzet a masik felterben is. Nem allitom, hogy nem lenne kivetel ezen szabaly alol, de nagymertekben ez a dominans jelenseg.
Mi tortenik a parkapcsolatban? Ilyenkor az ember nagyjabol letisztult mar, kialakult szemelyiseg, meghatarozott az ertekrend es erkolcsi normak es valamit akar. Nagyon pontosan tudja, hogy mit akar. Csaladot, gyerekeket, biztonsagot, kozos teher viselest (manapsag ez a magyar tarsadalomra egyaltalan nem jellemzo, hisz mig az atlag magyar a keves fizetesebol befizeti az adojat, addig sokan ezt megprobaljak elcsalni es baleknek nezik azt aki becsuletesen befizeti azt) es folytathatnam a sort. Ilyenkor mar erdekes modon az erzelmek mellett megjelennek az erdekek is es a felek teljes mertekben szamitanak (Szerk. Jelen esetben nem matematikai szamitasokra gondolok itt elsosoron.). Tudom, hogy ez most akar sertoen is hangzhat, de igy van. Barmennyire is az erzelmek vezerelnek, az erdekek igencsak fontos szerepet kapnak a parvalasztasban. Ugy szocialis szempontbol, mint gazdasagi, mint kulturalis szempontbol erdekek merulnek fel az erzelmek menten. Valahol ez logikus es elfogadhato is. Az erzelmek lehetnek nagyon intenzivek de tudjuk, hogy nehany even belul rohamosan csokkennek es atalakulnak egy szoros kotodesse, megbecsulesse, szeretette, tisztelette, odaadassa es meg sorolhatnam. Ilyenkor ha nincsenek kozos erdekek a kapcsolat tonkremegy, ez ketsegtelen.
Ha ossze akarnam nagyon tomoren foglalni, akkor azt mondanam, hogy a gyerekkorban kialakult baratsagban 100% erzelem es 0% erdek motival (esetleges kisebb eltolasokkal) egy baratsag/kapcsolat kialakitasaban, mig a felnottkorban kialakult baratsagoknal mar az arany eltolodik es 51% erdek es csak 49% erzelem az ami meghatarozo. Szomoru a megallapitas de valos es emberi mivoltunkat "dicseri". A tudatos enunk szinre lep, a hatterbe szoritva a tudattalant. Eszem agaba nincs Freud bacsi kenyeret elvenni, ez nem tisztem de megis az a velemenyem, hogy nem lenne szabad teljes mertekben elfolytani a tudattalant.
Erdekes modon a gyerekkorban kialakult baratsagok megmaradnak olyannak amilyennek voltak azok regen. Ezek az igaz baratsagok es ezek a sirig elkisernek.
Eppen zuhog az eso es nem tudok haza menni, igy gondoltam toltsuk ki hasznosan az idot egy blog bejegyzessel. Legutobbi otletemet Tokyo varos metrojaban talaltam meg es nagyon elszomorodtam. A kep is errol arulkodik, vagyis, "az vagy amit vasarolsz" forditva magyarra a bankkartyakat ajanlo ceg szlogenjet. Elgondolkoztato, tomor es velos mondat, mi tagadas. Valoszinu busas jutalmat is kapott a kitalaloja. Erdekes modon manapsag mas hasonlo celzatu reklam szoveget latni mas orszagokbn, legutobb Magyarorszagon jelent meg egy elektronikai es szorakoztato ipari cikkeket arusito ceg jelmondta, mely szerint a vasarlo hulye ha nem vasarol es nem unnepel. Hova jutottunk? Miert kell nekem hulyenek lennem ha eppen nincs kedvem vasarolni? A tobbi reklam is azt sugallja, hogy ha nem markas inget, cipot, sport felszerelest viselunk, netan nem kvarkra emlekezteto jelzes van a kocsinkon akkor az mar hasznalhatatlan vagy osdi.
Ketsegtelen egy fogyasztoi tarsadalom ivadekai es varomanyosai vagyunk, de azert nem kellene ilyen melyre sullyedni. Megint csak szegeny Ady jut eszembe es ha latna ezt a mondatot forogna a sirjaban. Mindent a penz ural? Hova lettek az ertekek. No persze az is igaz, hogy juhaszbol is lehet ma-holnap elnok Romaniaban es mindennek, valljuk be nem a karizma es a politikus vena, hanem sokkal inkabb a vicces kulso, a kirivo butasag, a nyelvi botlasok meg a temerdek penz az oka. Manapsag erkolcsi ertekerol mar csak mult idoben beszelhetunk es ezt sugallja a tarsadalom is, hogy ezen ertekeknek mar nincs helyuk ebben a modern, uj vilagban. Szerencsere Bolyai apjanak cimzett leveleben nem errol az "ujj" vilagrol szamol be. Abban a vilagban csak ertelem, erzelem es zsenialitas volt. Ma mar az uj vilag a penzt jelenti es semmi mast. Meg hova tudunk sullyedni? ....
Subscribe to:
Posts (Atom)
