A kampanycsend arnyekaban


Ha sok mast nem is tettek, ezt okosan kitalaltak a torvenyhozok, hogy a valasztas elotti napon mar nem lehet semmit mondani es tenni publikusan, igy hagyva idot a valasztoknak, hogy eldontsek, hogy kire utik a pecsetet. Az indulatok elcsendesednek - vagy nem, a gondolatok kitisztulnak -vagy nem, es vasarnap mehet mindenki es elve allampolgari jogaval arra szavazhat aki szamara a legmegfelelobb az illeto poziciora. Demokracia! 

Nevetseges es groteszk azonban latni, hogy csaladok es baratsagok mennek tonkre vagy romlanak meg egyik vagy masik jelolt tamogatasaert, pedig a mindennapi elet legfontosabb mozanatait nem a jovendobeli polgarmester fogja meghatarozni, hanem mi emberek -es nem egyedul hanem kozosen. De hat valahogy ez a politika megboditja az embert. Nincs kontrol, az eszervek szertefoszlanak, es kimondottan mindent csak az indulatok es az erzelmek vezerelnek. Fontos az eloljaro szemelye az nem ketseges, hisz negy evig vele kell elnunk ha tetszik ha nem, de kivetkozni magunkbol egy eloljaroert, gyalazni masokat, csak mert eppen maskeppen gondoljak? [...] 

Ha azt az energiat es adat mennyiseget, hasznosabb dolgokra forditottuk volna, mintsem, hogy egymast szidjuk csak azert, mert eppen mas a velemenyunk vagy a valasztasi preferenciank, talan mar egy jobb vilagban elnenk, de valahogy meg nekunk nem megy ez a kutya demokracia. Ugy gondoljuk, hogy ami a mienk az jo, ami a mase, az rossz, es minden igyekezetunket arra kell oszpontositsuk, hogy meggyozzuk a masikat, hogy o milyen rosszul gondolja. Pedig az ebadta csak maskeppen latja, mas szemszogbol, mas ertekek szurojen keresztul, es mindez a szive joga. De mi ezt nem akarjuk megerteni, intoleransak vagyunk az iranyaba, rahordunk tucskot bogarat, csak, mert o eppen nem szolgalja az erdekunket. Az igazunk bizonygatasaert kepesek vagyunk akar legitimitast szerezni a jeloltek torvenytelensegeinek, ballepeseinek,stb. A "cel szentesiti az eszkozt" jelszo alatt mindent szabad, csak "a mienk nyerjen"! 

Igy a kampany vegere az eszervek elfogynak, sok esetben ezek helyet atveszik a szemelyes tamadasok, es lesullyedunk olyan alpari szintekre, melyek nem igazan valnak becsuletunkre, de megis valami belso kesztetesre megtesszuk. No de leven, hogy demokraciaban elunk, legalabb is sokunk azzal altatja magat, meg kell tanulnuk elfogadni a masok kevesbe udvarias es logikatlan valaszat, es egy szebb jovot almodni. Polgarmesterrel vagy nelkule! Es most mar igazan ideje csendet hirdetni! 

0 Comments:

Post a Comment