Feludules. Bemenni a szinhazba es latni azt a rakas konyvet (lasd 21 Marosvasarhelyi Nemzetkozi Konyvvasar) egyszeruen lelegzet elallito. Es a konyvek meg csak-csak, de a hatalmas erdeklodes ami korulovezi ezt a mar visszatero jelenseget Marosvasarhelyen. Se szeri, se szama a kiadoknak, es a szebbnel szebb konyveknek. Csodalatos. Elmeny!
Egy olyan vilagban ahol egyre jobban eluralkodik a szenny, es az ertektelen, ez egy kis oazis, ami azt bizonyitja, hogy "lehet maskeppen is". A konyv es az olvaso kozott van egy intim kapcsolat, amolyan szerelem elso latasra. Ha van kemia, akkor a konyv kiolvasasra iteltetett, ha nem, akkor csak amolyan tessek-lassek lesz a viszony kettojuk kozott, es nyogvenyelosen, amolyan docogve indul a kettojuk nasza. No persze docogo kapcsolatok is vezettek nagy szerelmekhez, de azert az elso benyomas nagyon sokat nyom a latban.
Meglepoen sok iskolas volt a latogatok kozott, es szervezetten jottek, es ez csodalatos. Az en idomben nem volt ilyen, es ezert halas vagyok azoknak a tanaroknak, neveloknek, tanitoknak akik elhoztak a gyerekeket. Talan sokaknak ez az elso talalkozasuk a konyvekkel es kialakul az a kapcsolat, az az intimitas amirol Kali Kiraly Istvan beszelt. Orommel lattam a standok kozott Marko Bela urat, akinek politikai palyafutasaval nem ertek egyet, es sok esetben ellenzem politikai szerepvallalasat, de ebben a meghitt -habar zajos kornyezetben, elfeledtem minden ellenszenvemet, es lattam csak az embert, aki szinten erdeklodik a kultura irant, es aki ertekeli ezt a csodalatos esemenyt.
Sok polchoz oda sem fertem, es szemuveg hianyaban csak hunyorogtam a konyvekre, de azert nehanyat kezbe is vettem. Es habar hunyorogva, de elolvastam nehany sort, mert azt ereztem, hogy ezt most nem hagyhatom ki. Maga a csupasz erintese a lapoknak csodalatos volt, es mint valami ertekeset az ember nem akarja elengedni. Csak tartja az ember es nezi, es az enje reszeve valik. A szamtalan uj konyv mellett, volt regi konyv is, es hosszu perceket toltottem el egy stand elott szivemnek kedves francia konyvek tarsasagaban, de vegul nem talaltam meg azt amire vagytam. De azert jo volt beleolvasni, es hallani sajat magad olvasataban Moliere-t.
Van nehany stand ami kozelebe sem tudtam ferkozni, igy holnap is arra veszem utam, most mar "lencsekkel felszerelve", hogy meg jobban lathassam azokat a betuket, melyek elvarazsolnak.
Az oromben az urom, hogy tobb helyen is RMDSZ plakatokat agattak ki a szervezok, aminek sem helyet sem idejet nem latom, leven, hogy a tobbi tamogato nem tartott erre igenyt, -habar sejtem ok is kivettek a reszuket a szervezesben, tamogatasban, stb. Olyan kellemetlen szajizzel tavoztam, hogy meg itt sem hagyjak nyugodtan az embert. De a konyvek feledtettek mindenert, es holnap ujra ott leszek, es atnezek majd a plakatokon, mintha ott sem lennenek. Es maradnak a konyvek [...]
0 Comments:
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
