Manapsag is allitom, hogy tudomanynak nevezunk minden olyan "valamit" amit meg lehet ismetelni es determinisztikus. Sejtem sokan nem osztjak a velemenyem, de am legyen. En orvendek, hogy nalam mindig 2+2= .... mennyi is? [...]
Fura modon az utobbi idoben elszaporodtak a magyar ugaron az olyan fajta "tudosok" akik megmondjak. Igen, ok a megmondo emberek. Neveket nem szivesen irok, mert nem tisztem mas emberek munkajat meltatni, csak az emberiseget feltem a "tudomanytol". Manapsag kialakult egy tarsadalmi reteg aki aktiv eletet el, nem tudos, de kulonosebb erdeklodest mutat a tudomanyok irant, es foleg azok kozul is jobban vonzodik a lelelhez, a pszihehez, a vallashoz, hisz ha mar tudomany akkor legyen minel absztraktabb, mert akkor nem kell posztulatumokat (lasd axioma) rendszereket alkotnia, mint szegeny Peano-nak a XIX szazad derekan.
Es igy megjelentek a magyar porondon Muller Peter, Popper Peter, Dr. Csernus Imre, Feldmar Andras, Vekerdy Tamas, Paulo Coelho es a sor vegellathatlan. Ontjak a szebbnel szebb konyveket magukbol, mi meg vasaroljuk oket nagy buzgosaggal, mert mi is reszesulni akarunk a tudasbol. Szomjuhozzuk azt! A szomoru csak az, hogy mikor atragjuk magunkat a lapok sokasagan felebredunk, hogy a megmondo emberek nem mondanak semmi ujat, de mindezt nagyon szepen. Tele van az arc konyv a mondataikkal, mert hat "olyan jol megmondta". A mit? [...]
Wass eletmuveben is talalni redundanciat, ketsegtelen, de akkor sem volna ildomos Coelho elet ertelmet kereso juhaszaval hirbe hozni, mert azert van benne ujszeru es mas, mig Coelho ur egy ido ota ujat nem tudvan felmutatni elrejti "a bolcsek kovet" ujabb es ujabb konyvek hasabjan. Manapsag mar kevesebbe erdekli az olvaso kozonsege es az ujszeru (lasd pl. 11 perc) hanem sokkal inkabb a tetemes bevetel amit a konyvek es az eloadasok hoznak.
"Varj mig eljon az orad" (Popper) nagyon komoly tartalomdus kijelentes, csak nem tudom miert kellene ezert nehany ezer forintot fizetnem, hogy megertsem, hogy a foldi letnek a vege a halal, ami x ,y, vagy netan z okok miatt elobb vagy utobb bekovetkezik. Feldmar esetei hasonloak. Nagyon olvasamanyosan vannak talalva. de ujszerut nem igazan talalni bennuk, hisz a munka nagyreszet elvegezte mar Freud bacsi a XX szazad elejen. Sejtem volt, van, es lesz iskola pszihologia Vekerdy nelkul is, es gondolom Csernus doktor munkassaga nelkul is meg lehet erteni a not es a ferfit is.
A felreertes elkerulese vegett, a tudomany nepszerusitese hatalmas feladat, hisz nem kell mindenkinek ismernie annak minden zugat, de nem szabad elfeledni, hogy a fentebb emlitett szemelyek nem alkottak uj dolgokat, hanem a mar letezo dolgokat olvasmanyosabban, konnyen megertheto formaban adjak az olvasoknak es ezert hatalmas osszegeket vasalnak be. Nem a szerepuket akarom lekicsinyiteni, nagyon jo, hogy leteznek es olyan emberek szamara is elerhetove tesznek gondolatokat kik maskeppen sosem talalkoztak volna eme nemes eszmek valamelyikevel, de kulonbseget kell tennunk tudomany es tudomany kozott.
Ui. En is elolvastam Andrew Wiles Fermat telelenek bizonyitasanak tortenetet Simon Singh tollabol, hisz bevallom az elliptikus integralokrol akkor csak a holmi zavaros fogalmaim voltak - ma sem sokkal tobb, de azert mar egy ket dolgot sikerul kibogoznom, es kezd derengeni a Taniyama-Shimura sejtes is, habar meg a teljes a^n+b^n=c^n bizonyitasa meg ma is igencsak homalyos.
0 Comments:
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
