Tudom, hogy nem leszek nepszeru ezzel az amerikaiak koreben, de a valosag az valosag, ha tetszik ha nem. A bejegyzes cime is lehetett volna inkabb: "Hogyan ut vissza a demokracia", de meg akartam orizni a sorozatot amit elinditottam, igy hat maradjunk a Valami Amerika egy ujabb reszenel.
Ma kirobbant egy botrany a University of Texas (Austin, TX) korul, espedig egy fiatal holgy, nev szerint Abigail Fisher azt serelmezi, hogy etnikai okok miatt nem kerult be a fentebb emlitett egyetemre. Annyit kell tudni a fentebb emlitett egyetem felveteli polikajarol, hogy a helyek 75% a gimnaziumi eredmenyek alapjan osztjak el, de a fentmarado 25% helyeket "holisztikus" modon (lasd Washington Post cikk) osztjak el, melyben nagy szerepe van a faji hovatartozasnak. Ez a politika igen csak jelen van az allami szektorban Amerikaban, igy lehetoseget adva bizonyos kissebbsegeknek bejutni bizonyos helyekre, melyeket eddig csak feherek lattak el. Amolyan numerus clausus ha tetszik csak forditott formajaban.
Ahogy a tenyek is alatamasztjak Fisher, aki feherboru, nem kerult be a 75%-ba, de a fentmaradt helyeken olyan afrikai amerikai es spanyol ajku diakok kerultek be akik nala gyengebben teljesitettek a gimnaziumban. Szoval segitjuk a kissebbseget annak aran, hogy eltekintunk a fizikai valosagtol, felaldozva a kompetenciat a rasszizmus/eloiteletek elleni kuzdelem oltaran. Mestersegesen probalunk valamit tuzzel-vassal vedeni, de realis alapja nincs, mert nem kompetencia alapjan tortenik a valasztas. A pozitiv diszkriminacio atcsapott negativ diszkriminacioba. Es igen, serulnek jogok! Az Amerikai Fellebviteli Birosag majd dontest hoz, de szerintem Fisher-nek minden eselye van pert nyerni.
Meg kell ertenunk, hogy a mestersegesen fentartott rendszerek valos idon belul kontra-produktivakka vallnak, meg ha ezt en is mondom, aki Erdelyben szulettem es a romaniai magyar kissebbseg resze vagyok es tudom mit jelent a kissebbsegi let.
0 Comments:
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
