Orommel ragadok billentyuzetet, mert mar egy ideje csak angol nyelvu bejegyzeseket jegyzek, es mar hianyzott az, hogy magyarul is irhassak valamit. Nehany napja jottem haza Ausztraliabol (lasd kepek) es volt alkalmam talalkozni sok emberrel es nagyreszuk emigralt ebbe a foldi paradicsomba. Elnezest kerek ha neha tulzok, de Ausztralia minden vetuleteben mas, mint amit eddig lattam a vilag mas zugaiban. Ketsegtelen, nem Marosvasarhely, es nem a vilag kozepe, de ahogy elozo irasaimban is emlitettem "the other side of the Paradise".
No de ezen iras szandeka nem az odak zengese eme meses foldrol, hanem inkabb azokrol az emberekrol szeretnek irni akik a kivandorlast valasztottak. Miert is vandorolunk ki? Es miert te, mier o, es miert en?
Mint tarsadalmi jelenseg, az emigracio a 19. szazadban jelenkezik, mikor az emberek Europabol elindultak szerencset probalni a vilag tobbi reszeiben. No persze nem szabad elfelejteni a zsidosag hasonlo jellegu vandorlasait. Mivel oket mindig megkulonboztettek, bizony a modern idokig ok egyfolytaban a vandorlas kulonbozo formait valasztottak. (Megjegyzes: Az utobbi idoben tobb Noah Gordon konyvet olvastam, egeszen erdekes vetuleteket vazolva a zsidosag vandorlasairol foleg a kozepkori Spanyolorszagban. Nagyon olvasmanyos. Ajanlom mindenkinek. A jerizsalemi gyemant c. muvet nem lattam magyarul en franciaul olvastam de talan valaki kiadta, hisz mar eleg regen irodott.)
Ketsegtelen tobb ok miatt vandorlunk: lasd anyagi, politikai, vallasi es a sor vegellathatalan. Masok tanulas miatt, masok .... es az okok csak tornyosulnak. Nem all szandekomban ezt elemezni, hisz ezt mindenki maga donti el, hogy miert kenyszerul erre a lepesre. Ne feledjuk, ez egy nagyon nehez dontes, meg ha sokan nem is akarjak bevallani. Termeszetes, hogy mindenki szulofoldjen szeretne boldogulni, anyanyelven ertekezni es abban a kozegben elni, ahol szulei, baratai es jomaga is nevelekedett. Itt most felnottkori emigraciorol beszelek, hisz ha egy egyen csecsemokorban kerul egy uj kornyezetben akkor az nem jelen gondot, hisz ott vannak szulei es szamara mar az a kornyezet lesz a termeszetes.
Regebb foleg anyagi es politikai okok miatt valasztottak az emigraciot, ma sokkal inkabb a gazdasagi okok miatt es be kell latni, Europa hanyatlik es nem igazan van benne hosszu tavu potencial. No persze sokan megvadolnak majd, hogy euro szkeptikus vagyok, de ameddig ennyi kis nemzetbol all Europa (ami igy van jol ahogy van) addig sosem lesz egyetertes, ahogy van mondjuk Amerikaban vagy Kanadaban. Ha megkerdeznek engem, hogy minek vallom magam, akkor eleg erdekes valaszt kapnak, hisz jomagam erdelyi magyarnak tartom magam. Ha ezt a kerdezt szegezik egy kanadainak, akkor o majd azt valaszolja, hogy kanadai. meg akkor is ha a tegnap vandorolt be pl. Kinabol. Es itt a kulonbseg. Ha kulturalis szempontbol tokeletes az en valaszom egy europai millieu-ben, addig gazdasagi szempontbol ez a leheto legrosszabb valasz. Ketsegtelen 27+ nemzet sosem fog tudni egyessegre jutni es egykent ugykodni. Mindig leszenk egyesek, kettesek es masok. Nezzuk csak meg manapsag milyen joggal birnak az egyes tagallamok a EU Tanacsban.
(folytatas kovetkezik)
No de ezen iras szandeka nem az odak zengese eme meses foldrol, hanem inkabb azokrol az emberekrol szeretnek irni akik a kivandorlast valasztottak. Miert is vandorolunk ki? Es miert te, mier o, es miert en?
Mint tarsadalmi jelenseg, az emigracio a 19. szazadban jelenkezik, mikor az emberek Europabol elindultak szerencset probalni a vilag tobbi reszeiben. No persze nem szabad elfelejteni a zsidosag hasonlo jellegu vandorlasait. Mivel oket mindig megkulonboztettek, bizony a modern idokig ok egyfolytaban a vandorlas kulonbozo formait valasztottak. (Megjegyzes: Az utobbi idoben tobb Noah Gordon konyvet olvastam, egeszen erdekes vetuleteket vazolva a zsidosag vandorlasairol foleg a kozepkori Spanyolorszagban. Nagyon olvasmanyos. Ajanlom mindenkinek. A jerizsalemi gyemant c. muvet nem lattam magyarul en franciaul olvastam de talan valaki kiadta, hisz mar eleg regen irodott.)
Ketsegtelen tobb ok miatt vandorlunk: lasd anyagi, politikai, vallasi es a sor vegellathatalan. Masok tanulas miatt, masok .... es az okok csak tornyosulnak. Nem all szandekomban ezt elemezni, hisz ezt mindenki maga donti el, hogy miert kenyszerul erre a lepesre. Ne feledjuk, ez egy nagyon nehez dontes, meg ha sokan nem is akarjak bevallani. Termeszetes, hogy mindenki szulofoldjen szeretne boldogulni, anyanyelven ertekezni es abban a kozegben elni, ahol szulei, baratai es jomaga is nevelekedett. Itt most felnottkori emigraciorol beszelek, hisz ha egy egyen csecsemokorban kerul egy uj kornyezetben akkor az nem jelen gondot, hisz ott vannak szulei es szamara mar az a kornyezet lesz a termeszetes.
Regebb foleg anyagi es politikai okok miatt valasztottak az emigraciot, ma sokkal inkabb a gazdasagi okok miatt es be kell latni, Europa hanyatlik es nem igazan van benne hosszu tavu potencial. No persze sokan megvadolnak majd, hogy euro szkeptikus vagyok, de ameddig ennyi kis nemzetbol all Europa (ami igy van jol ahogy van) addig sosem lesz egyetertes, ahogy van mondjuk Amerikaban vagy Kanadaban. Ha megkerdeznek engem, hogy minek vallom magam, akkor eleg erdekes valaszt kapnak, hisz jomagam erdelyi magyarnak tartom magam. Ha ezt a kerdezt szegezik egy kanadainak, akkor o majd azt valaszolja, hogy kanadai. meg akkor is ha a tegnap vandorolt be pl. Kinabol. Es itt a kulonbseg. Ha kulturalis szempontbol tokeletes az en valaszom egy europai millieu-ben, addig gazdasagi szempontbol ez a leheto legrosszabb valasz. Ketsegtelen 27+ nemzet sosem fog tudni egyessegre jutni es egykent ugykodni. Mindig leszenk egyesek, kettesek es masok. Nezzuk csak meg manapsag milyen joggal birnak az egyes tagallamok a EU Tanacsban.
(folytatas kovetkezik)
3 Comments:
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Termeszetunktol fogva mindig jobbra vagyunk es en ugy erzem mi az eletstilus megvaltoztatasa miatt lettuk meg a lepest.
Nem volt egzszeru, de szerencsesnek velhetjuk magunkat mert ezidaig minden a legnagyobb rendjen van.