En nem vagyok ujsagiro, sem onokhoz hasonlo izzig-verig szakmabeli. Egy egyszeru kutato vagyok, aki tudomannyal foglalkozik es van (neha) velemenye dolgokrol. Es ha meg ideje is akad, azokat meg is irja, tobbek kozott az onok tisztelt lapjaban is (Megjegyzes: ha nem is kozolnek mindent, de nehany cikkemet lekozoltek az utobbi evekben, es ezert kulon koszonet). No es persze azok koze tartozom, akik nagyon fel tudnak haborodni, ha elojaroink hulyenek neznek es ugy bannak velunk, erdelyi magyarokkal.
Lehet, hogy sok embert meg lehet teveszteni es hatni rajuk a magyarsaguk altal (mert mas sajnos nem maradt mar nekik), de igy 10 ev kulfoldi let utan mar atlatok a szitan, es ahogy mondanak a roman honfitarsaink nagyon talaloan: "nu tine treaba". Hogy onok milyen politikai vonalat kepviselnek es vedenek nem ram tartozik, de orvendek, hogy nekem nem kell meghasonlanom, hogy irhassak szabadon arrol amit gondolok.
Ezert, nagyon szepen kerem onoket, hogy a cikkeimet, melyeket az onok szerkesztosege kozlesre erdemesit, ugy kozoljek, hogy abban modositas ne legyen. (Az esetleges helyesirasi hibakert, illetve ekezeteket, melyeket jomagam kihagyok, szives elnezesuket kerem es nagyon szepen koszonom, hogy kijavitjak.). En, ahhoz az irashoz adtam a nevemet, es nem mashoz, amit onok valoszinu, bizonyos (part -ez utobbi csak sajat velemeny, de tevedni emberi-) erdek szerint modositottak. Lehet, hogy Romaniaban meg megy ez a fajta kommunista vilaghoz kotheto cenzurazas, de Europaban ezert pert lehet inditani, hisz felhasznaltak a nevem egy olyan iras kapcsan, amelynek koze nincs ahhoz, amit en eredetileg irtam.
Ketsegtelen, a stilaris elemeim nem vallanak kulonosebb kepzettsegre, hisz nem ujsagirast tanultam, hanem inkabb a szamok vonzasaban nevelkedtem, de ez meg nem adhat onoknek jogot arra, hogy nem csak stilusaban, hanem tartalmaban is modositsak az irasomat. Mindezek ellenere, ugy erzem, hogy kepes vagyok nehany epkezlab mondatot helyesen magyarul megszerkeszteni, es azokat masok szamara is erthetove tenni.
Ezuton szeretnem kerni, hogy kozoljek a cikket teljes tartalmaban vagy vonjak vissza a mar megjelentetett irast, mert ez utobbihoz en nem tudom a beleegyezesemet adni, es ugy erzem, hogy a becsuletemet sertik, ha ez a helyreigazitas nem tortenik meg. Nem ertek a deontologiahoz, de azert komoly szakmai folyoiratok biralojakent en nem engedem meg magamnak, hogy masok cikkeiben modositasokat eszkozoljek. Szerintem ezzel onok is igencsak tisztaban vannak, nem en kell errol ertekezest tartsak onoknek.
Mindezek ellenere, az orom az uromben, hogy abban a kornyezetben melyben en letezem, teljes merteku demokracia uralkodik, es lehetoseg van a gondolataim cenzurazatlan kozlesere. Irasaimat (az onokhoz kuldotteket is beleertve) sajat blog oldalamra is mindig feltoltom, igy egy vilag lathatja, es en merem is ertuk vallalni a felelosseget. Elve ezzel a lehetoseggel, a jelen levelet is publikalni fogom, osszehasonlitva mondatrol-mondatra a ket szoveget, annak erdekeben, hogy lassa a vilag, hogy mi tortenik ma egy szabad, fuggetlen (?) erdelyi magyar napilapban. Gondolom nem szegek meg ezzel semmi szabalyt, hisz az onok lapja a Vilaghalon elerheto, az en blog bejegyzesem, meg nagyon szivesen tar fel minden ilyen fajta problemat (is), es nekem nem kell tartanom az esetleges (felsobb) utasitasoktol. Megtortenhet, hogy en latok kulonosebb osszeeskuves elmeleteket, de ha tevednek, akkor kerem szives elnezesuket. Valoszinu csak a fantaziam tul elenk.
Nagyon szepen koszonom a figyelmet es a turelmet, hogy ezt a terjedelmesebbre sikeredett levelet elolvastak, es nagyon remelem, hogy hamarosan meg is teszik a megfelelo lepeseket a hiba kiigazitas erdekeben.
Ui. Mikor ez a level elolvasasra kerul, a level teljes terjedelmeben a Vilaghalon is elerheto lesz a kovetkezo cimen: http://mytimesblog.blogspot.com En annyiban kulonbozom, hogy en ugyan azt a cikket kozlom a Vilaghalon, mint amit onoknek cimeztem, de talan az en deontologiam tul regimodi es elavult.
A jelen levelhez mellekeltem az onok altal megjelentett (csonka) cikket (lasd LXII. evfolyam 62 (17449) sz.), illetve a cikket annak eredeti valtozataban, ahogy azt en (egy esetleges) kozlesre szantam.
Szivelyes udvozlettel,
Dr. Vajda Szilard, Dortmund, Nemetorszag
Az eredeti cikk szovege:
Sosem feledjuk. Megtortent. Es bennunk el.
Sokak meg sem voltak szuletve, masok mar nem elnek es vagyunk mi, azok akik megeltuk es melyen beleivodott a letunkbe. A kisebbsegi sors mellett nekunk marosvasarhelyieknek meg kellett azt is tapasztalnunk, hogy mit jelent az, ha nemzet iranti gyulolet vezerel embereket egymas ellen. Igen, Marosvasarhelyen ezelott 20 evvel szuksegallapotot rendeltek el az itt kialakult etnikai villongasok miatt. Meg ma is jol emlekszem a tankokra, amelyek kozott jartam iskolaba no es persze az uvegtormelekekre, melyek megtoltottek a foteret. Ketsegtelen, nem volt olyan veres, mint a Balkanon, de nem szeretnem soha tobbe megelni azokat a napokat.
Csendes szomszedokbol, percek alatt lett magyar vero roman es roman gyulolo magyar. A tortenelmunk legaljara sullyedtunk, es mar-mar nem is merem emliteni emberi mivoltunkat, mert akkor sokak nem emberkent viselkedtek.
Emlekezzunk azokra a szomoru pillanatokra, es minden halottjara. Tegyunk meg mindent, hogy ilyen Erdely foldjen, es lehetoleg a vilag mas reszen sem, tobbe soha elo ne fordulhasson.
Ui. Erdekes modon a romaniai magyar politikai elit (szerintem ontitulus, mert elitnek messzire nem azok) most ebredezik, hogy kellene tudni mi tortent akkor. Eddig nem erdekelte oket, vagy most mosni akarjak a buneiket, hogy szovetkeztek az "ellenseggel", ahogy tette Romania egykoron, a haboru befejeztekor? Miert eppen most? Eddig is mindig a "hatalom oldalan" alltak, mert ez biztositotta a barsony szeket, nem de? Mire fel ez a hatalmas ugybuzgosag a mult irant?
Dr. Vajda Szilard, Marosvasarhely
Es sajnos ami lett belole a Nepujsag "jovoltabol":
Sokan vagyunk, akik megéltük és mélyen beleivódott a létünkbe. A kisebbségi sors mellett nekünk, marosvásárhelyieknek meg kellett azt is tapasztalnunk, hogy mit jelent az, ha nemzeti gyûlölet vezérel embereket, amit egymás ellen fordítanak. Igen, Marosvásárhelyen ezelôtt 20 évvel szükségállapotot rendeltek el az itt kialakult etnikai villongások miatt.
Még ma is jól emlékszem a tankokra, melyek között iskolába mentem, no és az üvegtörmelékekre, melyek megtöltötték a fôteret. Kétségtelen, nem volt olyan véres a harc, mint a Balkánon, de nem szeretném soha többé megélni azokat a napokat.
Csendes szomszédokból percek alatt lett magyarverô román és romángyûlölô magyar. A történelmünk legaljára süllyedtünk, és nem is merem említeni emberi mivoltunkat, mert akkor sokak nem emberként viselkedtek.
Emlékezzünk azokra a szomorú pillanatokra és a halottakra, sebesültekre! Tegyünk meg mindent, hogy Erdély földjén és lehetôleg a világ más részén se fordulhasson elô ilyen esemény.
Marosvásárhely
Jaaaa!!!! Deutschlandban! Akkor megértem naivságod!