Szomoruan ertesultem, hogy a mai nap Solyom Laszlo a Magyar Koztarsasag elnoke nem kivanatos szemely Szlovakiaban. Hasonlo esetrol ertesulhettunk az ev elso feleben, mikor is Romania nem adott leszallasi engedelyt az elnoki repulonek. Egyszoval hallatlan, hogy bizonyos -magukat demokratikus es europainak nevezo - orszagok mit nem engednek meg maguknak.
A trianoni bekediktatum mar regen atrendezte a terkepet de sajnos meg ennyi ev tavlatabol is kiserti nemzetunket. A koztarsasagi elnok nem azert jott Erdelybe es nem azert szandekozott Szlovakiaba menni, hogy ott valamilyen fele zavargasokat keltsen, hanem sokkal inkabb, hogy a hatarokon kivul szakadt magyarok szamara is egyertelmuve tegye, hogy a nemzet fogalma atmutat barmely fizikai hataron. Sajnos ezt hazai politikusaink egy resze es szlovak kollegaik is ugy elik meg, hogy egy ilyen elnoki beszed netan meg visszarendezodeshez vezethet. Teljes abszurdum de sajnos a nacionalista taborban ugy roman reszen, mint szlovak reszen ez igencsak hatassal lehet bizonyos szavazokra.
Amint azt tapasztalhatjuk manapsag, a nacionalista szlogenek es a szelsojobb azon orszagok kegyeltjei, melyek gazdasagilag nem allnak a helyzet magaslatan. Ilyenkor nem leven semmilyen konkret gazdasag politikai megoldas az adott orszag problemaira, mindenki elohuzza az ingujjbol a mar jol ismert revizionizmust, mig felvilagosultabb tarsaik az autonomia torekveseket probaljak eltiporni.
Csak osszehasonlitas keppen, mig a vilag vilag nem lesz olyan, hogy a nemet kancellar nemkivanatos szemely lenne Franciaorszagban es forditva is teljesen elkepzelhetetlen az Europai Unio ket nagy nemzete kozott, hogy ilyen tortenjen. Ilyen jogcimen a franciak is joggal allithatnak, hogy a nemetek nincs mit keressenek a hatszogben, de ennek ellenere nemzeti unnepukon meghivtak a nemet hadsereg bizonyos egysegeit, hogy egyutt meneteljenek a Champs Elysee kovein. Valoszinu nehany emberben furcsa erzeseket valthatott ki de ennek ellenere meg nem nyilvanitottak nemet kollegaikat nemkivanatos szemelynek.
Ezt hivjak demokracianak, de sajnos ennel a fejezetnel a keleti unios tagallamok meg igencsak iskolazasra szorulnak. Remelem, hogy majd egyszer a Spinoza fele demokracia elmelet valosagga valik de addig meg meg kell tanulnunk egymast tisztelni es elfogadni a massagot. Utana majd johet a demokracia iskolaja!
A trianoni bekediktatum mar regen atrendezte a terkepet de sajnos meg ennyi ev tavlatabol is kiserti nemzetunket. A koztarsasagi elnok nem azert jott Erdelybe es nem azert szandekozott Szlovakiaba menni, hogy ott valamilyen fele zavargasokat keltsen, hanem sokkal inkabb, hogy a hatarokon kivul szakadt magyarok szamara is egyertelmuve tegye, hogy a nemzet fogalma atmutat barmely fizikai hataron. Sajnos ezt hazai politikusaink egy resze es szlovak kollegaik is ugy elik meg, hogy egy ilyen elnoki beszed netan meg visszarendezodeshez vezethet. Teljes abszurdum de sajnos a nacionalista taborban ugy roman reszen, mint szlovak reszen ez igencsak hatassal lehet bizonyos szavazokra.
Amint azt tapasztalhatjuk manapsag, a nacionalista szlogenek es a szelsojobb azon orszagok kegyeltjei, melyek gazdasagilag nem allnak a helyzet magaslatan. Ilyenkor nem leven semmilyen konkret gazdasag politikai megoldas az adott orszag problemaira, mindenki elohuzza az ingujjbol a mar jol ismert revizionizmust, mig felvilagosultabb tarsaik az autonomia torekveseket probaljak eltiporni.
Csak osszehasonlitas keppen, mig a vilag vilag nem lesz olyan, hogy a nemet kancellar nemkivanatos szemely lenne Franciaorszagban es forditva is teljesen elkepzelhetetlen az Europai Unio ket nagy nemzete kozott, hogy ilyen tortenjen. Ilyen jogcimen a franciak is joggal allithatnak, hogy a nemetek nincs mit keressenek a hatszogben, de ennek ellenere nemzeti unnepukon meghivtak a nemet hadsereg bizonyos egysegeit, hogy egyutt meneteljenek a Champs Elysee kovein. Valoszinu nehany emberben furcsa erzeseket valthatott ki de ennek ellenere meg nem nyilvanitottak nemet kollegaikat nemkivanatos szemelynek.
Ezt hivjak demokracianak, de sajnos ennel a fejezetnel a keleti unios tagallamok meg igencsak iskolazasra szorulnak. Remelem, hogy majd egyszer a Spinoza fele demokracia elmelet valosagga valik de addig meg meg kell tanulnunk egymast tisztelni es elfogadni a massagot. Utana majd johet a demokracia iskolaja!
0 Comments:
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
