Ma Europaban, 20 evvel ezelott meg, ... vigan eltettuk a partot, az elvtarsakat es remenykedni sem mertunk, hogy egy napon utlevel nelkul, egyszeru igazolvannyal felfegyverkezve eljuthatunk Parizsba, netan szabadon setalhatunk Berlin egykoron kettevalasztott utcain. Es igen, megis csoda tortent. Az elmult ket evtized alatt hallatlan valtozasoknak voltunk a szemtanui es akarva akaratlan az aktiv szereploi.
Leomlott a berlini fal, a volt keleti blokk tagallmai demokraciat hirdettek es most alllunk ebben az uj vilagban, amely nem teljesen a mienk, hisz mi csak ugy belecsoppentunk, de mar jocskan belekostoltunk Lenin apank intelmeibe is es tudjuk mit jelent „egyenlonek lenni”. Szuleink szamara meg nehezebb volt megszokni, hisz ok mar eletuk egy reszet egy adott rendszernek “szenteltek” es eletviteluket ennek fuggvenyeben alakitottak. Nem is varhato, hogy egyik naprol a masikra megvaltozzanak. Nem is tudnak mar szegenyek es ez a gyors vilag sokuk mellett csak ugy elrepul(t) nyomtalan. De azert hagy nemi nyomot is es azokat meg jo melyen belevesi az ember szivebe: sok ember utcara kerult, nyugdij nelkul tengeti a napjait, mig a szerencsesebbje azzal kuzkodik, hogy az eppen meglevot osztja, hogy jo legyen, mert nem foltetlenul jut a gyogszeren, az elelmen es a koltsegeken kivul masra, sot, sok esetben vagy egyikre vagy masikra.
Minden uj nekik es szegenyek fejet tomik joveveny szavak tomkelegevel, mint marketing, piacgazdasag, brand es trend es a sor csak folytatodik es folytatodik szuntelen. Nem ertik szegenyek, hogy ok becsulettel dolgoztak es most miert allnak a nyomor szelen, hisz mas orszagokban nem igy mennek a dolgok. Elmennek szegenyek szavazni es remenykednek szuntelen, hogy politikusaik majd csak valora valtjak csalfa igereteiket de mindig csak a csalodas es a csalodas jut nekik osztalyreszul. Se jobb eletuk nem lesz, sem a korulmenyek nem javulnak. Es sajnos szamukra nem is fognak. Ok ennek a kegyetlen atmeneti szakasznak az igazi aldozatai. Nemetorszag sok-sok penzt es energiat olt bele, hogy a keleti es nyugati teruletek kozotti kulonbsegeket csokkentse, de ok sem jartak kulonosebb sikerrel. Így hat Romaniaban meg tobb idore es turelemre lesz szukseg es sajnos azon emberek egyresze aki egykoron szabadsagert kialtott mar nem engedheti meg ezt a luxust maganak, hogy varjon netan turelme legyen.
Gyerekeket vallaltak es becsulettel neveltek oket minden jora es nemesre, valahol azzal a feltett szandekkal, hogy majd idosebb korukra lesz nekik is kire tamaszkodniuk. Sajnos ezzel is mellefogtak. A gyerekek megereztek a szabadsag izet es elhagytak az otthonokat es messzi, tavoli orszagok lakosai ma mar es eszuk agaba sincs visszaterni oseik foldjere most, hogy megtapasztaltak, hogy lehet maskeppen es nem kell nekik idotlen idoket varni, hogy valtozott a helyzet. Az unokakat is csak webkamerakon keresztul latjak es ra kell jonniuk szegenyeknek arra, hogy legjobb esetben is csak Husvetkor es Karacsonykor lathatjak a tavol szakad gyerekeiket. Es ilyenkor joggal teszik fel a kerdeseket. Megerte? Kellett ez nekik? Mi hasznuk van belole? Csak neman hummognek, tehetetlenul ingatjak a fejuket es azzal vigasztaljak magukat, hogy sebaj, talan a gyerekeknek jobb igy. Es ok? Sokuk sajnos leirja sajat magat, mint egy ocska vas, melyet bezuznak es majdan talan uj dolgot ontenek belole ...
Sokuk nem erti ezt a sok ujdonsagot es inkabb sirja a regi rendszert, ahol mindenkinek volt munkaja, volt kozbiztonsag, volt rend es fegyelem es megbecsules es neha talan elismeres is, meg ha a rendszer onmagaban nem is volt realis, de ok ebben eltek es alkottak. Toluk elvettek valamit!
Oromml tolt el, hogy megtapasztalthattam mindket oldalat a Vilagnak es a szabadsag, amiert a szuleink ily modon fizetnek meg, nekunk csak ujabb es ujabb horizontokat nyit. Utazhatunk szabadon Europa hatarain belul, kulfoldi hires egyetemeken tanulhatunk, szabadon vallallhatunk munkat tobb EU orszagba es ma mar eljutottunk a demokracia azon fokara, hogy unios jogrendben letezunk. Ugy gondolom, hogy nekunk elnunk kell ezekkel a lehetosegekkel, de mindig kell gondolnunk arra, hogy ezert a szabadsagert szuleink es nagyszuleink bizony draga arat fizettek es fizetnek szuntelen. Ahanyszor csak tehetjuk, koszonjuk meg nekik, mert megerdemlik. A szabadsagunkat nekik koszonhetjuk.
Leomlott a berlini fal, a volt keleti blokk tagallmai demokraciat hirdettek es most alllunk ebben az uj vilagban, amely nem teljesen a mienk, hisz mi csak ugy belecsoppentunk, de mar jocskan belekostoltunk Lenin apank intelmeibe is es tudjuk mit jelent „egyenlonek lenni”. Szuleink szamara meg nehezebb volt megszokni, hisz ok mar eletuk egy reszet egy adott rendszernek “szenteltek” es eletviteluket ennek fuggvenyeben alakitottak. Nem is varhato, hogy egyik naprol a masikra megvaltozzanak. Nem is tudnak mar szegenyek es ez a gyors vilag sokuk mellett csak ugy elrepul(t) nyomtalan. De azert hagy nemi nyomot is es azokat meg jo melyen belevesi az ember szivebe: sok ember utcara kerult, nyugdij nelkul tengeti a napjait, mig a szerencsesebbje azzal kuzkodik, hogy az eppen meglevot osztja, hogy jo legyen, mert nem foltetlenul jut a gyogszeren, az elelmen es a koltsegeken kivul masra, sot, sok esetben vagy egyikre vagy masikra.
Minden uj nekik es szegenyek fejet tomik joveveny szavak tomkelegevel, mint marketing, piacgazdasag, brand es trend es a sor csak folytatodik es folytatodik szuntelen. Nem ertik szegenyek, hogy ok becsulettel dolgoztak es most miert allnak a nyomor szelen, hisz mas orszagokban nem igy mennek a dolgok. Elmennek szegenyek szavazni es remenykednek szuntelen, hogy politikusaik majd csak valora valtjak csalfa igereteiket de mindig csak a csalodas es a csalodas jut nekik osztalyreszul. Se jobb eletuk nem lesz, sem a korulmenyek nem javulnak. Es sajnos szamukra nem is fognak. Ok ennek a kegyetlen atmeneti szakasznak az igazi aldozatai. Nemetorszag sok-sok penzt es energiat olt bele, hogy a keleti es nyugati teruletek kozotti kulonbsegeket csokkentse, de ok sem jartak kulonosebb sikerrel. Így hat Romaniaban meg tobb idore es turelemre lesz szukseg es sajnos azon emberek egyresze aki egykoron szabadsagert kialtott mar nem engedheti meg ezt a luxust maganak, hogy varjon netan turelme legyen.
Gyerekeket vallaltak es becsulettel neveltek oket minden jora es nemesre, valahol azzal a feltett szandekkal, hogy majd idosebb korukra lesz nekik is kire tamaszkodniuk. Sajnos ezzel is mellefogtak. A gyerekek megereztek a szabadsag izet es elhagytak az otthonokat es messzi, tavoli orszagok lakosai ma mar es eszuk agaba sincs visszaterni oseik foldjere most, hogy megtapasztaltak, hogy lehet maskeppen es nem kell nekik idotlen idoket varni, hogy valtozott a helyzet. Az unokakat is csak webkamerakon keresztul latjak es ra kell jonniuk szegenyeknek arra, hogy legjobb esetben is csak Husvetkor es Karacsonykor lathatjak a tavol szakad gyerekeiket. Es ilyenkor joggal teszik fel a kerdeseket. Megerte? Kellett ez nekik? Mi hasznuk van belole? Csak neman hummognek, tehetetlenul ingatjak a fejuket es azzal vigasztaljak magukat, hogy sebaj, talan a gyerekeknek jobb igy. Es ok? Sokuk sajnos leirja sajat magat, mint egy ocska vas, melyet bezuznak es majdan talan uj dolgot ontenek belole ...
Sokuk nem erti ezt a sok ujdonsagot es inkabb sirja a regi rendszert, ahol mindenkinek volt munkaja, volt kozbiztonsag, volt rend es fegyelem es megbecsules es neha talan elismeres is, meg ha a rendszer onmagaban nem is volt realis, de ok ebben eltek es alkottak. Toluk elvettek valamit!
Oromml tolt el, hogy megtapasztalthattam mindket oldalat a Vilagnak es a szabadsag, amiert a szuleink ily modon fizetnek meg, nekunk csak ujabb es ujabb horizontokat nyit. Utazhatunk szabadon Europa hatarain belul, kulfoldi hires egyetemeken tanulhatunk, szabadon vallallhatunk munkat tobb EU orszagba es ma mar eljutottunk a demokracia azon fokara, hogy unios jogrendben letezunk. Ugy gondolom, hogy nekunk elnunk kell ezekkel a lehetosegekkel, de mindig kell gondolnunk arra, hogy ezert a szabadsagert szuleink es nagyszuleink bizony draga arat fizettek es fizetnek szuntelen. Ahanyszor csak tehetjuk, koszonjuk meg nekik, mert megerdemlik. A szabadsagunkat nekik koszonhetjuk.
0 Comments:
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
