Oktassunk? Ha igen kit es hogyan? Ahogy Marai irja, egy nemzet nagysagat annak gazdasagi ereje es szellemi szinvonala adja. Es a szellemi szinvonal tobbe-kevesbe egyertelmuen meghatarozza a gazdasagi fejlodest. Nem de?
Oktassunk? Igen, ehhez ketseg nem fer. Oktatni kell, lehetoleg anyanyelven, mert ahogy Kriza Janos is megjegyzi, a tudomanyokat mindenki anyanyelven tudja a legjobban elsajatitani. De milyen oktatast reszesitsunk elonybe? Ma az erdelyi magyarsagnak az az elsodleges celkituzese, hogy osei foldjen eljen es boldoguljon es 100 ev mulva is legyen magyar ember aki magyarul dicseri az Urat.
Hanyatott sorsa volt a magyar felsofoku oktatasnak Erdelyben 1989 elott es utana sem volt zokkenomentes. Mindenkeppen, a rendszervaltas utan nehany lelkes, becsuletes magyar ember lehetove tette, hogy ujra eletre kapjon a magyar nyelvu oktatas, foleg Kolozsvaron, de ma mar Erdely tobb zugaban is tanulhatnak a diakok magyar nyelven. Politikai akarat is kellett hozza es nehol velni a csirajat ennek is, de meg sok minden hianyzik.
Ha jobban megvizsgaljuk a problemat, arra a szomoru kovetkeztetesre jutunk, hogy ma kezdunk atesni a lo masik oldalara. Ma mar csak az nem jar egyetemre, aki nem akar. Hely is van, szakokban is bovelkedunk, hisz ma mar Schroedinger egyenletektol egeszen a kommunikacio kulonbozo fortelyain at mindent megtalalunk. Felvetelizni sem kell, csak jegyek alapjan be lehet kerulni, ami nagymertekben megszuntette azt a versenyt ami egykoron volt, mikor 3-8 diak felvetelizett egy helyre es a vizsga konyortelen volt. A jol felkeszult diak bejutott, a kevesbe felkeszult meg nem. Akkor igy mertek a lehetoseget, de most mindenki egyforma es senkit nem lehet megfosztani a lehetosegtol. Jo ez? Oszinten bevallom, nem tudom, de az biztos, hogy ez nagymertekben hozzajarul(t) a szinvonal romlasahoz.
Bekerulunk az egyetemre, es nem tudunk szamolni, netan olvasni es meg sorolhatnam. De nem is ez a fontos, hisz a lenyeg, hogy bekerultunk es ha nem is a tandijmentes helyekre, de nemi penz elleneben mi is ott lehetunk. Es itt kezdodik a problema. Ma mar minden egyetem nagymertekben ezekre a diakokra palyazik, akik fizetnek. Es ha valaki fizet hat akkor, mint egy jo szolgaltatas miatt, vannak elvarasai. Es persze meg ha nem is megfelelo a diak, nem foltetlenul fogjuk kibuktatni, hisz rogvest megszunik a katedra es ki vagna el maga alatt a fat? Senki. Es lam maris felebredunk, hogy tobb olyan generacio no fel, aki nem erdemli meg szakmai tudas alapjan a diplomajat de a penz nagy ur. Mindenki szemet huny ezen teny felett es maris mindenki boldog egyetemi diploma tulajdonos. Jo ez nekunk? Summazva a dolgokat, van egy rakas magyar szallagon gyartott analfabetank, ketsegtelen diplomas, de sajna csak arra jo a diplomaja, hogy kirakja a falra. Es ott meg jol mutat annyi bizonyos.
Ha globalisan nezzuk a problemat, nagyszeru teny, hogy mennyi magyar diak rendelkezik diplomaval, de ha azt nezzuk, hogy milyen tudas all a hatterben, akkor bizony kezdunk elszomorodni. Es mire van nekunk szuksegunk? Elit kepzesre vagy tomeg kepzesre?
Mit nyujt az elit kepzes a tomeg kepzessel szemben? Elit nelkul nincs fejlodes! Elit kell az erdelyi magyar tarsadalomnak es nem sok kozepszeru egyenre, aki nem ert ahhoz amit csinal, de csinalja es joggal teszi, hisz papirja van rola, nem de? Kell kepezni egy olyan reteget, mely kepes iranyt es tartast mutatni ezekben a valsagos idokben. Fontosnak tartom, hogy az egyetemek tanarai olyan emberekbol alljanak akik hivataskent uzik a mesteseguket es kepesek ujat mutatni a felcseperedo generacioknak es felkesziteni oket az ujabb es ujabb kihivasokra. Ezek az emberek kepesek politikai, gazdasagi, tarsadalmi es technikai ujitasokra. Erdelynek ma erre van szuksege. Ez nem zarja ki a tomeg oktatas tenyet. Sot, azt is csak emelheti, de mindenkeppen elonybe kellene reszesiteni a kivallo kepessegu diakok tanitasat es mindent meg kell tenni, hogy ezen diakok a leheto legmagasabb szintu oktatasban reszesuljenek.
Osztondijakat kell biztositani szamukra es megadni a lehetoseget nekik, hogy neves kulfoldi egyetemeken szerezzenek tapasztalatot, amit lehetoleg majd ujra otthon Erdelyben kamatoztassanak. Annak erdekeben, hogy ez az elit otthon megmaradjon, kivallo lehetosegeket is kell egyidoben biztositani, mert jelen esetben az tortenik, hogy sok jo kepessegu vegzos kuldolfre vandorol az anyagi biztonsag erdekeben es nem utolso sorban a szakmai elismeres is gondot jelent sokaknal. Igy sok faradtsagos munka es torodes csak arra jo, hogy idegen nemzetek kamatoztassak fiatal ertelmisegeink tudasat. Ezt kellene megallitani amilyen gyorsan csak lehet. Ehhez azonban nemzeti osszefogasra van szukseg es sajnos ez nalunk meg nincs.
Sokunk mentalitas valtasara van szukseg, hogy ezt atlassuk. Sok embernek be kellene mar ismernie, hogy az ido eljart felette es at kellene adni a stafetat olyan fiatak szakembereknek, akik igencsak fel vannak keszulve, tobb idegen nyelvet beszelnek es globalis vilagkepuk megfelel a mai kihivasoknak. Ha erre nem jovunk ra, akkor mi magunk pecseteljuk meg Erdely sorsat.
Ui. A cikk megjelent a marosvasarhelyi Nepujsag hasabjan 2008 aprilis 8 datummal. Az online verzio itt olvashato.
Oktassunk? Igen, ehhez ketseg nem fer. Oktatni kell, lehetoleg anyanyelven, mert ahogy Kriza Janos is megjegyzi, a tudomanyokat mindenki anyanyelven tudja a legjobban elsajatitani. De milyen oktatast reszesitsunk elonybe? Ma az erdelyi magyarsagnak az az elsodleges celkituzese, hogy osei foldjen eljen es boldoguljon es 100 ev mulva is legyen magyar ember aki magyarul dicseri az Urat.
Hanyatott sorsa volt a magyar felsofoku oktatasnak Erdelyben 1989 elott es utana sem volt zokkenomentes. Mindenkeppen, a rendszervaltas utan nehany lelkes, becsuletes magyar ember lehetove tette, hogy ujra eletre kapjon a magyar nyelvu oktatas, foleg Kolozsvaron, de ma mar Erdely tobb zugaban is tanulhatnak a diakok magyar nyelven. Politikai akarat is kellett hozza es nehol velni a csirajat ennek is, de meg sok minden hianyzik.
Ha jobban megvizsgaljuk a problemat, arra a szomoru kovetkeztetesre jutunk, hogy ma kezdunk atesni a lo masik oldalara. Ma mar csak az nem jar egyetemre, aki nem akar. Hely is van, szakokban is bovelkedunk, hisz ma mar Schroedinger egyenletektol egeszen a kommunikacio kulonbozo fortelyain at mindent megtalalunk. Felvetelizni sem kell, csak jegyek alapjan be lehet kerulni, ami nagymertekben megszuntette azt a versenyt ami egykoron volt, mikor 3-8 diak felvetelizett egy helyre es a vizsga konyortelen volt. A jol felkeszult diak bejutott, a kevesbe felkeszult meg nem. Akkor igy mertek a lehetoseget, de most mindenki egyforma es senkit nem lehet megfosztani a lehetosegtol. Jo ez? Oszinten bevallom, nem tudom, de az biztos, hogy ez nagymertekben hozzajarul(t) a szinvonal romlasahoz.
Bekerulunk az egyetemre, es nem tudunk szamolni, netan olvasni es meg sorolhatnam. De nem is ez a fontos, hisz a lenyeg, hogy bekerultunk es ha nem is a tandijmentes helyekre, de nemi penz elleneben mi is ott lehetunk. Es itt kezdodik a problema. Ma mar minden egyetem nagymertekben ezekre a diakokra palyazik, akik fizetnek. Es ha valaki fizet hat akkor, mint egy jo szolgaltatas miatt, vannak elvarasai. Es persze meg ha nem is megfelelo a diak, nem foltetlenul fogjuk kibuktatni, hisz rogvest megszunik a katedra es ki vagna el maga alatt a fat? Senki. Es lam maris felebredunk, hogy tobb olyan generacio no fel, aki nem erdemli meg szakmai tudas alapjan a diplomajat de a penz nagy ur. Mindenki szemet huny ezen teny felett es maris mindenki boldog egyetemi diploma tulajdonos. Jo ez nekunk? Summazva a dolgokat, van egy rakas magyar szallagon gyartott analfabetank, ketsegtelen diplomas, de sajna csak arra jo a diplomaja, hogy kirakja a falra. Es ott meg jol mutat annyi bizonyos.
Ha globalisan nezzuk a problemat, nagyszeru teny, hogy mennyi magyar diak rendelkezik diplomaval, de ha azt nezzuk, hogy milyen tudas all a hatterben, akkor bizony kezdunk elszomorodni. Es mire van nekunk szuksegunk? Elit kepzesre vagy tomeg kepzesre?
Mit nyujt az elit kepzes a tomeg kepzessel szemben? Elit nelkul nincs fejlodes! Elit kell az erdelyi magyar tarsadalomnak es nem sok kozepszeru egyenre, aki nem ert ahhoz amit csinal, de csinalja es joggal teszi, hisz papirja van rola, nem de? Kell kepezni egy olyan reteget, mely kepes iranyt es tartast mutatni ezekben a valsagos idokben. Fontosnak tartom, hogy az egyetemek tanarai olyan emberekbol alljanak akik hivataskent uzik a mesteseguket es kepesek ujat mutatni a felcseperedo generacioknak es felkesziteni oket az ujabb es ujabb kihivasokra. Ezek az emberek kepesek politikai, gazdasagi, tarsadalmi es technikai ujitasokra. Erdelynek ma erre van szuksege. Ez nem zarja ki a tomeg oktatas tenyet. Sot, azt is csak emelheti, de mindenkeppen elonybe kellene reszesiteni a kivallo kepessegu diakok tanitasat es mindent meg kell tenni, hogy ezen diakok a leheto legmagasabb szintu oktatasban reszesuljenek.
Osztondijakat kell biztositani szamukra es megadni a lehetoseget nekik, hogy neves kulfoldi egyetemeken szerezzenek tapasztalatot, amit lehetoleg majd ujra otthon Erdelyben kamatoztassanak. Annak erdekeben, hogy ez az elit otthon megmaradjon, kivallo lehetosegeket is kell egyidoben biztositani, mert jelen esetben az tortenik, hogy sok jo kepessegu vegzos kuldolfre vandorol az anyagi biztonsag erdekeben es nem utolso sorban a szakmai elismeres is gondot jelent sokaknal. Igy sok faradtsagos munka es torodes csak arra jo, hogy idegen nemzetek kamatoztassak fiatal ertelmisegeink tudasat. Ezt kellene megallitani amilyen gyorsan csak lehet. Ehhez azonban nemzeti osszefogasra van szukseg es sajnos ez nalunk meg nincs.
Sokunk mentalitas valtasara van szukseg, hogy ezt atlassuk. Sok embernek be kellene mar ismernie, hogy az ido eljart felette es at kellene adni a stafetat olyan fiatak szakembereknek, akik igencsak fel vannak keszulve, tobb idegen nyelvet beszelnek es globalis vilagkepuk megfelel a mai kihivasoknak. Ha erre nem jovunk ra, akkor mi magunk pecseteljuk meg Erdely sorsat.
Ui. A cikk megjelent a marosvasarhelyi Nepujsag hasabjan 2008 aprilis 8 datummal. Az online verzio itt olvashato.
1 Comment:
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Eloszor is szerintem szukseg van tandijas oktatasra. Ez az egyetlen lehetosege a minosegnek. A diak ha fizet az oktatasert (illetve a szulei) akkor valoszinunek tartom tobb gondot fordit majd a tanulasra. Hiszem fizet erte! Ugyanakkor tobb penz lenne infrastrukturara, modernizaciora.
Termeszetesen ez hatranyba szoritja az olyan jo kepessegu diakokat, akik esetleg kedvezotlen anyagi helyzetben vannak. De a tandij egy reszet pont ezeknek a megsegitesere lehetne forditani. Itt legalabbis igy volt. A francia diakok tobb tandijat fizetnek es ebbol egy resz a kulfoldi, kelet-europai diakok osztondijara forditodik. Nem lehet ebbol tanulni valamit?
Masik dolog ami szerintem igencsak hozzajarul a minoseg romlasahoz, az egy tarsadalmi, mentalitas problema. Nincs kialakulva meg az a belso kesztetes az emberekben, hogy a tudas egy alapveto tenyezo a mai vilagban. Europa rohan a tudas tarsadalom fele, a konkret produckio egyre inkabb Kinaban vagy olcso munkaerovel rendelkezo orszagokba kerul. Ehelyett inkabb arra koncentralunk, hogy meg vegzes elott meghazasodjunk, hisz ebben latjuk a biztonsagot. De valoban igy van ez? Nem-e kell eloszor egy olyan tudasra szert tenni, amit barhol el tudsz adni? Nos, itt a problemak gyokere velemenyem szerint, ami hat a nem kedvezo tortenelmni es politikai korulmenyeknek is koszonheto.
Harmadszor pedig, ez lehet kicsit furcsan hangzik, de melyen ellenzem azt, hogy a magyar diakok elszigetelten tanuljanak. Talan liceumban meg ez elmegy (lasd Bolyai), de szerintem egyetemen nem. Meg kell ismerni a masik kulturajat es foleg a nyelvet!