Szilárd VAJDA's blog

Oktassunk? Ha igen kit es hogyan? Ahogy Marai irja, egy nemzet nagysagat annak gazdasagi ereje es szellemi szinvonala adja. Es a szellemi szinvonal tobbe-kevesbe egyertelmuen meghatarozza a gazdasagi fejlodest. Nem de?

Oktassunk? Igen, ehhez ketseg nem fer. Oktatni kell, lehetoleg anyanyelven, mert ahogy Kriza Janos is megjegyzi, a tudomanyokat mindenki anyanyelven tudja a legjobban elsajatitani. De milyen oktatast reszesitsunk elonybe? Ma az erdelyi magyarsagnak az az elsodleges celkituzese, hogy osei foldjen eljen es boldoguljon es 100 ev mulva is legyen magyar ember aki magyarul dicseri az Urat.

Hanyatott sorsa volt a magyar felsofoku oktatasnak Erdelyben 1989 elott es utana sem volt zokkenomentes. Mindenkeppen, a rendszervaltas utan nehany lelkes, becsuletes magyar ember lehetove tette, hogy ujra eletre kapjon a magyar nyelvu oktatas, foleg Kolozsvaron, de ma mar Erdely tobb zugaban is tanulhatnak a diakok magyar nyelven. Politikai akarat is kellett hozza es nehol velni a csirajat ennek is, de meg sok minden hianyzik.

Ha jobban megvizsgaljuk a problemat, arra a szomoru kovetkeztetesre jutunk, hogy ma kezdunk atesni a lo masik oldalara. Ma mar csak az nem jar egyetemre, aki nem akar. Hely is van, szakokban is bovelkedunk, hisz ma mar Schroedinger egyenletektol egeszen a kommunikacio kulonbozo fortelyain at mindent megtalalunk. Felvetelizni sem kell, csak jegyek alapjan be lehet kerulni, ami nagymertekben megszuntette azt a versenyt ami egykoron volt, mikor 3-8 diak felvetelizett egy helyre es a vizsga konyortelen volt. A jol felkeszult diak bejutott, a kevesbe felkeszult meg nem. Akkor igy mertek a lehetoseget, de most mindenki egyforma es senkit nem lehet megfosztani a lehetosegtol. Jo ez? Oszinten bevallom, nem tudom, de az biztos, hogy ez nagymertekben hozzajarul(t) a szinvonal romlasahoz.

Bekerulunk az egyetemre, es nem tudunk szamolni, netan olvasni es meg sorolhatnam. De nem is ez a fontos, hisz a lenyeg, hogy bekerultunk es ha nem is a tandijmentes helyekre, de nemi penz elleneben mi is ott lehetunk. Es itt kezdodik a problema. Ma mar minden egyetem nagymertekben ezekre a diakokra palyazik, akik fizetnek. Es ha valaki fizet hat akkor, mint egy jo szolgaltatas miatt, vannak elvarasai. Es persze meg ha nem is megfelelo a diak, nem foltetlenul fogjuk kibuktatni, hisz rogvest megszunik a katedra es ki vagna el maga alatt a fat? Senki. Es lam maris felebredunk, hogy tobb olyan generacio no fel, aki nem erdemli meg szakmai tudas alapjan a diplomajat de a penz nagy ur. Mindenki szemet huny ezen teny felett es maris mindenki boldog egyetemi diploma tulajdonos. Jo ez nekunk? Summazva a dolgokat, van egy rakas magyar szallagon gyartott analfabetank, ketsegtelen diplomas, de sajna csak arra jo a diplomaja, hogy kirakja a falra. Es ott meg jol mutat annyi bizonyos.

Ha globalisan nezzuk a problemat, nagyszeru teny, hogy mennyi magyar diak rendelkezik diplomaval, de ha azt nezzuk, hogy milyen tudas all a hatterben, akkor bizony kezdunk elszomorodni. Es mire van nekunk szuksegunk? Elit kepzesre vagy tomeg kepzesre?

Mit nyujt az elit kepzes a tomeg kepzessel szemben? Elit nelkul nincs fejlodes! Elit kell az erdelyi magyar tarsadalomnak es nem sok kozepszeru egyenre, aki nem ert ahhoz amit csinal, de csinalja es joggal teszi, hisz papirja van rola, nem de? Kell kepezni egy olyan reteget, mely kepes iranyt es tartast mutatni ezekben a valsagos idokben. Fontosnak tartom, hogy az egyetemek tanarai olyan emberekbol alljanak akik hivataskent uzik a mesteseguket es kepesek ujat mutatni a felcseperedo generacioknak es felkesziteni oket az ujabb es ujabb kihivasokra. Ezek az emberek kepesek politikai, gazdasagi, tarsadalmi es technikai ujitasokra. Erdelynek ma erre van szuksege. Ez nem zarja ki a tomeg oktatas tenyet. Sot, azt is csak emelheti, de mindenkeppen elonybe kellene reszesiteni a kivallo kepessegu diakok tanitasat es mindent meg kell tenni, hogy ezen diakok a leheto legmagasabb szintu oktatasban reszesuljenek.

Osztondijakat kell biztositani szamukra es megadni a lehetoseget nekik, hogy neves kulfoldi egyetemeken szerezzenek tapasztalatot, amit lehetoleg majd ujra otthon Erdelyben kamatoztassanak. Annak erdekeben, hogy ez az elit otthon megmaradjon, kivallo lehetosegeket is kell egyidoben biztositani, mert jelen esetben az tortenik, hogy sok jo kepessegu vegzos kuldolfre vandorol az anyagi biztonsag erdekeben es nem utolso sorban a szakmai elismeres is gondot jelent sokaknal. Igy sok faradtsagos munka es torodes csak arra jo, hogy idegen nemzetek kamatoztassak fiatal ertelmisegeink tudasat. Ezt kellene megallitani amilyen gyorsan csak lehet. Ehhez azonban nemzeti osszefogasra van szukseg es sajnos ez nalunk meg nincs.

Sokunk mentalitas valtasara van szukseg, hogy ezt atlassuk. Sok embernek be kellene mar ismernie, hogy az ido eljart felette es at kellene adni a stafetat olyan fiatak szakembereknek, akik igencsak fel vannak keszulve, tobb idegen nyelvet beszelnek es globalis vilagkepuk megfelel a mai kihivasoknak. Ha erre nem jovunk ra, akkor mi magunk pecseteljuk meg Erdely sorsat.

Ui. A cikk megjelent a marosvasarhelyi Nepujsag hasabjan 2008 aprilis 8 datummal. Az online verzio itt olvashato.

Ha jol szetnezunk a tortenelem porondjan, mindenhol megtalaljuk. Mindenki gyulol valakit. Manapsag amolyan divatot csinalunk belole. Miert kell ennek igy lenni? Sajnos a tortenelem sok okot ad arra, hogy egymast gyuloljuk csak azt felejtjuk el, hogy az apak buneert nem a gyereknek kell bunhodniuk. Nem, nem nekik.

Es ne menjunk messzire. Vegyuk csak a romanok es magyarok kozotti konfliktust. Sok csaladban meg ma is gyulolettel beszelnek a masikrol, habar a tortenelmet nem ok irtak, hanem a nagyszulok vagy utazhatunk meg az idoben nehany evszazadot. A megbekeles es az egymas mellett valo nyugodt elet igy sosem lesz adatott Erdeyben. Mindig lesz valami uj ok, sok esetben sajnos mondvacsinalt, ami lehetove teszi, hogy a gyulolet tovabb eljen az emberekben.

No de ne gondoljuk, hogy csak mi gyulolkodunk. Eleg csak az izraeli-palesztin konfliktusra gondolni. Evszazados gyuloletnek vagyunk a szemtanui es sajnos itt veres esemenyeknek is szemtanui vagyunk nap, mint nap. Emberek, politikusok nem tudnak egyutt elni, egyutt letezni es gyilkoljak egymast szuntelen. No es persze ne feledjuk a zsidok megiteleset a vilagban (lasd jogaiktol valo megfosztasukat a kozepkorban illetve a tragedia amit meg kellett elniuk a nazi koncetracios taborokban sok mas nemzettel egyetemben, mert azert ne feledjuk, a zsidok mellett sok mas nemzet fia es lanya veszett oda).

A kurdok is hasonloan ereznek a torokokkel szemben, hisz nem tudjak feledni mindazt, ami tortent veluk az I. Vilaghaboruban. Hasonlo erzesek vannak azon franciakban is, akik a mai Elzasz es Lotharingia teruleten elnek. A balkani haboru reszeseiben is keseru erzesek kavaroghatnak. Eluztek oket hazaikbol, etnikai tisztogatasnak voltak a reszesei es ha nem lett volna a Dayton-i szerzodes, talan meg ma sem rendezodhetett volna a helyzet mar amennyire lehet egy ilyen haboru utan. Megbocsajtani lehet de feledni nem, a sebek ott vannak es meg sokaig maradnak.

Es most a ciganyok. Majdnem minden Kelet-Europai orszagban megtalaljuk oket es sajnos eleg szomoru korulmenyek kozott leteznek barhol is lennenek. Vita targya lehetne, hogy miert vannak ott ahol de most nem ez a fontos. Tudomasul kell venni a letuket es a problemat amit jelentenek meg kell oldani. Es nem amolyan kirakat programokkal amivel a Magyar Kormany probalkozik. Ma egesz Europaban gyulolet es megvetes targyat kepezik.

Ma ezek az emberek tartanak felelembe tobb orszagot. Gyilkolnak, eroszakolnak, csalnak es bizony a vedett kisebbseg leple alatt sokszor csinaljak mindezt minden megtorlas nelkul. Felre ertes ne essek, szandekomban nem all bizonyos nepcsoportot bunozessel vadolni. Nem. Csak megallapitottam, hogy van egy gond amit sajnos minden kormany csak nehezen vagy sehogy nem tud kezelni es bizony nap mint nap ujabb horrorisztikus esemenyeknek vagyunk a szemtanui. Multkor egy tanar, ma egy sportolo es meg mi kovetkezik? Olaszorszagban meg tobb gyilkossag es eroszak no es persze a karton varosok ami ma Romat amolyan Indiara emlekezteti. Valahol jogos a gyulolet az emberkeben de megsem belyegezhetunk meg embereket ilyen alapon. Nem, nem tehetjuk. Nem demokratikus.

Meg kell ismerni ezeket az embereket, mert kulonben csak felszinesen tudjuk megoldani a gondjaikat ami ilyen sorba taszit sokukat kozuluk.

Erdekes modon Franciaoszagban, az egyenloseg es testveriseg orszagaban lehet a legjobban elsajatitani, hogy gyuloljunk arabokat vagy fekete boru embereket. Tudom sokaknak fura lesz de ez a valosag. Bevandorlasi politikajuk mara ezt eredmenyezte. Gyulolet, megvetes, kiszoritas a tarsadalom szelere. Egyeseknek ez jut osztalyreszul sajnos.

No persze mi emberek igencsak szeretjuk az extrem eseteket es foleg ezek ragadjak meg a figyelmunket sajnos. Furanak tartom azonban azt is, hogy sok esetben egy bizonyos fajta gyulolet leple alatt alap emberi jogainkat nyirbaljak meg, ami egy igazi demokraciaban nem szabadna. Ilyen alapon sok orszagban tiltott a Mein Kampf. Miert? Miert ne engedjuk meg az embereknek, hogy elolvassak majd ok dontsek el, hogy jo vagy sem. Ez amolyan romaniai atkos korszakra emlekeztet, ahol Wass Albert muvei sok masokkal egyetemben index alatt a voltak. Egyszeruen a hatalom eldontotte szamunkara, hogy az rossz. Ne egy allam dontse el, hogy milyen szellemi ertekeknek hodoljunk. Az allam feladata, hogy nevelje az egyedet olyanna, hogy az majd kesobb kulonseget tudjon tenni jo es rossz kozott.

Hasonlo eset a tobb orszagban, megjelent egy amolyan gyulolet torveny, amely komoly birsaggal, netan szabadsagvesztessel sujtja azokat, akik nyiltan vallaljak velemenyuket. Ezt nem tartom helyesnek. A szolas szabadsag illetvea a szabad velemeny nyilvanitas ma mar a demokracia alappillerei koze tartozik es ezert senkit ne lehessen megvadolni, mert elt ezekkel. Ketsegtelen es nagyon fontos, hogy az egyen ugy nyilvanitsa ki velemenyet, hogy ez mast ne sertsen vagy ne erje ezzel hatrany es megkulonboztetes.

Es most hogyan tovabb? Mit csinaljunk? Gyuloljuk egymast, mert ez a legkonyebb vagy ....? Lepeseket kell tennunk ugy erzem, hogy ez a gyulolet minimalisra csokkenjen, mert eltunni nem fog sosem, de nevelessel igencsak nagy eredemeny erheto el. Neveles, civil kezdemenyezes es tolerancia. Es meg valami.

A gyulolet sosem lesz megoldas!


(Szerk.: Erdekes modon ez a fajta gyulolet ami bizonyos nepcsoportok fele iranyul, foleg akkor szokott kielezodni, mikor gazdasagi valsagok lepnek szinre. Ilyenkor a politikusok nagyon jol iranyzottan tudjak manipulalni a szelesebb retegeket es probaljak ezeket az embereket okolni mindenert. Ne engedjuk, hogy egy valsag elvakitson!

Orommel olvastam, hogy ma miset celebraltak Galileo Galilei tiszteletere Romaban a Santa Maria degli Angeli szekesegyhazban. Leven, hogy 2009 a Nemzetkozi Asztronomia Eve, igencsak rajottek, hogy Galileo igencsak ujszerut alkotott es tudomanyossaga nem vitathato. XVI Benedek papa ma ot egy melyen hivo embernek iteli meg ,aki "ugy latta a termeszetet, mint egy Isten altal irott konyvet". Sajnos koraban (1564-1642) nem igy gondoltak es ujszeru, tudomanyos eredmenyeit eretneksegnek tartottak es papai utasitasra haziorizetben halt meg vakon. Hawking szerint Galileo "teheto felelosse" a mai modern tudomany kialakulasaert.

Hasonlo orommel fogadtam azt a tenyt is, hogy a nehai II Janos Pal papa kepes volt felvallalni a keresztes haborukat es bocsanatot kerni a gyilkolasok miatt, melyet a kereszt , a keresztenyseg es Isten neveben uztek egykoron foleg a Szent Foldon. Mino nagysag ilyet tenni. Majdnem 800 evnek kellett eltelni, hogy ez valaki megtegye de O megtette. Kepes volt belatni a hibat es ezert bocsanatot kerni. Mindenki peldakepe lehetne ez az Ember.

Nem konnyu bocsanatot kerni, de ha sikerul az nagsagra vall (lasd Luk 15. 21) es ugy itelem meg, hogy megbocsajtani is hasonlo nagysag kell. Eljunk mindkettovel! Sokkal teljesebbek leszunk.

Olvastam minap a Nepujsag hasabjain (lasd "A parkapcsolat utvesztoi" c. cikket Februar 12), hogy bizony igencsak moralis valsagban van a hazassag, mint intezmeny es ezt ala is tamasztjak az europai adatok, melyek azt mutatjak, hogy minden 10 hazassagbol 7 valassal vegzodik. No de azert nem foltetlenul kell ezt moralis valsagkent megelni vagy nem csak ezt kell tartani felelosnek. Igen, regebben amolyan holtomiglan-holtodiglan volt minden hazassag, es csak keves hazassag ert veget valassal. Gondolom ehhez nagymertekben hozzajarul(t) az Isteni intelem is: "Tisztesseges minden tekintetben a hazassag es a szeplotlen hazasagy; a paraznakat pedig es a hazassagrontokat megiteli az Isten" (Zsid 13,4). Manapsag, ahogy az a fent emlitett cikk szerzoje is megemliti, ez a trend igencsak megvaltozott es egyre gyakrabban vagyunk (foleg fiatal) hazasok valasanak szemtanui. Moralis valsag, felkeszuletlenseg, hanyagsag, erkolcsi szinvonal csokkenes? Sok esetben igen, de ne feledjuk, hogy mindezt igencsak elosegiti a tarsadalom alakulasa is.

Mig regebb igencsak "bun" volt elvalni, ma ez az egyhaz szerepenek a csokkenesevel, mindinkabb kevesebb es kevesebb buntudatot hordoz onmagaban. Ne feledjuk azt a fontos tenyezot, hogy a mult szazad kozepeig sok no nem dolgozott es anyagilag teljes mertekben kiszolgaltatottak voltak ferjeiknek. Ebben a felallasban sokkal nehezebb volt elvalni, hisz a no teljes mertekben kockaztatta anyagi egzisztenciajat es leven, hogy nem "nem ertett semmihez" (mert ugye a fozes, takaritas, gyerek neveles nem szamit munkanak), almodozni sem merhetett arrol, hogy gyerekeit valamely birosag is neki itelne. No de ez rohamosan megvaltozott, mikor a nok elkezdtek dolgozni es igencsak fontos szerepek betolteset vallaltak magukra. Ez egyidoben megteremtette nekik a ferfiakkal valo egyenjogusagot es sok esetben az anyagi fuggetlenseget. Ezert is latni manapsag egyre tobb fiatal anyukat, aki egyedul neveli gyereket es ma ez mar nem jar megbelyegzessel, sot, sok esetben pelda erteku a helytallasuk es a batorsaguk.

Erdekes modon, a fent emlitett cikk szerzoje, arra buzditja a noket, hogy hunyjanak szemet a ferfiak hutlenseg felett, mert ez akar meg is menthet egy hazassagot. Miert is kellene nekik? Mivel tobbek a ferfiak a noknel? Miert mindig a noknek kell megbocsajtaniuk? Ez amolyan mult szazad eleji hozzaallas, vagyis teljes mertekben figyelmen kivul hagyja a tarsadalmi fejlodest amin keresztulmentunk. Egy hazassag ket emberen mulik es egyenlo felkent kell reszt vegyenek a hazasagban, kulonben ertelmetlen. Szerintem mentalitas valtasra van szuksegunk. Manapsag ebben az egyenjogusagban amiben elunk ez a fajta gondolkodasmod nem vezethet eredmenyre.

Ami pedig az egyhazak szerepet illeti, bizony volna amit lepni, de mindenek elott jo peldaval kellene eloljarni de sajnos sok esetben ez nem igy tortenik. Egyre tobb hallatlan tortenetre derul feny es igy ne varjuk erkolcsi tartast az emberektol. Az egyhaz eltavolodott az emberektol es az emberek az egyhaztol. A jovo kihivasa az, hogy ezek az emberek megint orommel terjenek be egy templomba, zsinagogaba, mecsetbe es akkor talan sokkal tobb hazassag marad eletkepes "mig az aso, kapa s a nagy harang".

Erdekes modon eleg sokat vagyok itthon es Budapest sincs nagyon tavol, megis mintha valami teljesen fura dolgok tortennenek ha haza erek Marosvasarhelyre. Most is mikor leszalltam a repulobol az volt az elso dolgom, hogy jo melyet szippantsak ebbol az otthoni levegobol es olyan megnyugvast adott az a hideg levego ami a tudombe aramlott. Borus volt az ido, hideg volt es megis elmagyarazhatatlanul jo erzes volt.

Es miert? Nem tudom megmagyarazni. Talan, mert itt szulettem, mert gyerekkorom ide kot, itt el a csaladom, a barataim, az emberek akiket regrol ismerek. Nevuket nem tudom, sosem fogom de megis ismeros az arcuk, a ruhajuk. A hazak, az epuletek szurkek de megis olyan otthonosan mozgok kozottuk. Valtozik minden de ennek ellenere nekem minden marad a regi csak neha csodalkozom el, hogy ez vagy az nem letezik az emlekezetemben. Ez a varos a benne levo emberekkel mindig gyerekkorom Marosvasarhelyet juttatja eszembe.

Ui Gondolom nehez lesz tole ujra elbucsuzni holnap a repteren.