Hajnal van es az ejjel csak keveset aludtam, de mar regota foglalkoztat ez az maradni/menni kerdes, igy gondoltam mig megerkezem haza, szanok egy kis idot elmelkedesre. Alabbi soraim ugy hiszem minden erdelyi embert fogalkoztatnak, hisz ki ne gondolkodott volna mar azon, hogy maradjunk vagy menjunk es ha igen miert, es ha nem miert nem. A posztmodern roman tarsadalom egyik alappillere a kivandorlas vagy ha kivandorlas nem is, azert tobb eves munka kulfoldon hisz manapsag mindenki hazat akar epiteni, kocsit akar vasarolni es minden mas egyeb ami ma modernseget(?), joletet araszt es azt penzzel lehet elerni, sok sok penzzel, amit a Nyugat oly csabitoan lebegtet elottunk. Szegeny Ady ha elne, igencsak sok Disznofeju nagyurral kellene megbaratkozzon.
Menni vagy maradni? Itt vagy ott? Vallalni az erdelyi letet itthon vagy elvandorolni es jo anyagi biztonsagot teremteni valahol a nagyvilag valamelyik szegleteben. Nehez kerdes es szerintem nem is lehet globalisan elemezni a jelenseget meg ha az elvandorlas egy resze bizonyos tarsadalmi jelensegekhez kotheto, mint lasd kissebbsegi jogok hianya bizonyos esetekben, nem megfelelo anyagi helyzet, stb. (Megjegyzes: A sorrend nem foltetlenul realis!) A kalandvagy, az ismeretlen felfedezese mar sokkal inkabb keves esetben szerepel, mint hathatos ok. Magat az erdelyi magyarok elvandorlasat ket kulon kategoriaba sorolhatnam, ugyanis minden mas "scenario" ezek kore csoportosul. A legkonnyebb es sokan ezt valasztottak, az Magyarorszag. Ketsegtelen, itt nincsenek az emberek nagyreszenek nyelvi nehezsegei es valamivel jobb a megelhetes, no es nincs is olyan messze. Szomoruan kell belatnunk, hogy Magyarorszag elszivta ugy a szurke allomanyt mint a ketkezi munkasokat is, hisz manapsag a magyar epitkezeseken is izes beszedu szekely emberek acsoljak a gerendat. Magyarorszag hatalmas hasznot huzott ilyen teren Romaniabol. Egy fillert nem fektetett, ezen jol kepzett emberek tanittatasaba es kaptak egy rakas jol kepzett embert. Jelen pillanatba ezek az emberek adjak a magyar ado legnagyobb reszet. Mig sokan azzal vadolnak, hogy Magyarorszag tartja el Erdelyt, talan kiderul, hogy megsem? Szerintem minden kedves olvaso el tudja donteni, hogy hanyadan allnak a dolgok. Megis ugy erzem, hogy szomoru, hogy a legjobb oktatoink kulfodon oktatnak, legjobb mernokeink, informatikusaink mashol kamatoztatjak a tudasukat. Miert nem lehet itthon boldogulni ezeknek az embereknek?
Ha nem Magyarorszag, akkor honfitarsaink masik resze altalaban Europa valamely nyugati szegletebe vagyik, ahol igazan beszelhetunk demokraciarol, egyenjogusagrol, biztonsagrol habar manapsag a gazdasag az, ami diktalja az iramot es sajnos sok szocialis intezkedes ervenyet veszti ezen joleti tarsadalmakban is, a kis szereplok nem kis megrokonyodesere. Ma mar mas szelek fujnak es egyre inkabb a disznofeju nagyurak uraljak a terepet. Penz, penz penz es ujra csak penz. Erdekek. Mig Petofiek vilagszabadsagert kuzdottek es eszmekert, ma az egyenlet sokkal egyszerubb : penz es befolyas. Emiatt juthatunk oda, hogy maholnap pasztorokbol lesznek allamfok de hat Romaniaban mar semmi nem tud meglepni. Valami erdekes modjat talaltuk meg ennek a tranzicionak: szocializmusbol demokraciaba "a la roumain". Kulon tantargykent oktatnam az egyetemen a kozgazdaszoknak, politologusoknak, torteneszeknek es mindekinek aki erdeklodik iranta. Mesebe illo, hogy hogy sikerult behoznunk 45 ev kommunista diktaturat. Szerintem nehany ev mulva csak amolyan "roman modszerkent" fogjuk megtalalni a szakirodalomban. Roman Nobel dijas nincs de ahogy veszem eszre itt mindenki zseni, talan a meg nem ertett fajtabol...
Mar sokkal kevesebben valasztjak az amerikai kontinest, Afrikat es Azsiat es csak minimalis szamban talalni erdelyieket Ausztraliaban de kicsi a vilag es a magyar szo minden hova eljut. Ahogy tavolodunk szep Erdely orszagtol (lasd Kriza), egyre idegenebb a nyelv melyet meg kell tanulni, el kell sajatitani, a kultura is mas, az emberek is masak es ott van a tavolsag. Habar manapsag a tavolsagok konnyen athidalhatoak megis ott van valami mindekiben aki kulfoldon el, espedig a honvagy. Vagy az otthon utan, vagy a szulok utan, a megszokott kis utcak, a szomszedok, a hazak, az iskolak, a szobrok, melyek egykoron szint vittek az eletunkbe, ahova emlekek fuznek, elso olvasasi ora, talan egy hely ahova csokot jartunk lopni, netan elszenvedtuk elso kudarcainkat. Mindez beletartozik abba a sovargasba amit minden kulfoldre elszarmazott erez ha nem felejtette el honnan szarmazik. Erdekes modon sokan el akarjak felejteni a multjukat es probaljak tagadni azt. Jelen nem letezhet mult nelkul! Ez mindvegig elkiser eletunk soran, ez elol nincs menekves meg azoknak sem akik ezt veszelyenek erzik. De miert is lenne veszelyes erdelyi magyarnak lenni? Nem szegyen az, es meg az sem, hogy tudunk romanul (egyesek egeszen jol). Ez mind resze a letunknek, a sorsunknak, ezt nem lehet megvaltoztatni es nem is kell ezt megvaltoztatni. Egy kicserelt utlevel, allampolgarsag, a feledes sem mossa le rolunk ezt a sorsot, mi erdelyi magyarnak szulettunk, tetszik vagy nem es ezzel kell elnunk. Szomoru azoknak akik ezt csapaskent elik meg de hat akkor vegyek ezt Isten csapasanak mely alol csak O maga adhat feloldozast.
Ket jelenseg meg foglalkoztat es latok kozvetlen kapcsolatot kozottuk, ezert probalok idot es sorokat szentelni nekik. Az egyik a kisebbsegi let es kerdeskore mig a masik, egy amolyan osszeeskuves elmelet ami foleg az erdelyi ertelmiseget erinti. A kisebbsegi let a trianoni beke diktatum utan kezd mereteket olteni a magyar ajku erdelyi lakossagban es tetofokara hag a kommunista korszakban. A "katarzist" a marosvasarhelyi esemenyek valtjak ki, ahol egy polgarhaboru szomoru aldozatai es resztvevoi voltunk. Erre senki sem mert volna gondolni es megis... A keseruseg, a tures, az igazsagtalansag, az elnyomottsag ime mit valhat ki az emberekbol. Egymast gyilkoltuk azert mert egyik az Istent magyarul aldja mig a masik romanul vonul a szentelyhez. Ez meg nem lehet(ne) ok gyuloletre es gyilkolasra es megis, megtortent. Senkinek nem kivanom, hogy mindezt megelje valaha is. Emberek vagyunk, gyarlok es gyavak, buszkek es gogosek, butak es ostobak. Mi "megusztuk" nehany emberi elettel, tonkretett csaladdal de nem szabad feledni, hogy mi tortent a del-szlav valsagban. Ott ezrek fizettek azert mert mas es mas neven illettek az Istent. Miert? Mit vetettek azok az emberek?
A kisebbsegi letnek van egy masik vetulete, espedig foleg az itthon maradt ertelmisegi korokben letezik egy olyan tendencia, hogy erdemesnek tartjak fenntartani ezt az allapotot, habar manapsag a roman tarsadalom egyre inkabb elfogadja a magyar kisebbseget. Megis probaljak tuzzel vassal allitani, hogy ok el vannak nyomva es elik a szerencsetlen magyar sorsot egy idegen orszagban, jogaiktol megfosztva. Annak ellenere, hogy bizonyos jogokkal meg mindig hadilabon allunk (lasd pl. mernok kepzes magyarul allami intezmenyekben) meg sem lehet azt mondani, hogy olyan rossz lenne a helyzetunk. Megis akkor miert? Valoszinunek tartom, hogy egyesek ebbol meg toket kovacsolnak es bizonyos ajtok megnyilnak elottuk, habar ez valos idon belul visszaszorul. Majd meglatjuk.
A dolog masik resze mar sokkal inkabb hasonlit egy jol megrendezett es vezenyelt osszeeskuveshez, de azert van egy kis valosag benne. Mar jo nehany eve szivjuk a demokracia tiszta levegojet es szamossagunkbol adodoan aktivan reszt veszunk, mint magyar kisebbseg a roman politikaban. Az ketsegtelen, hogy mindig ugy alunk, hogy susson a nap de errol majd adjanak szamot a honatyak Isten es ember elott, mikor eljon az Itelkezes napja. Erdekes modon de gondolom ez mashol sem kulonb, ha megnezzuk a magyar vezetes vezer vonalat, bizony semmi modositast nem talalunk benne. A mar jol ismer arcok koszonnek rank vissza, mindig ugyanazok. Miert? Ketsegtelen van bizonyos tapasztalatuk, hisz ok kezdtek jatszani a roman politika jatekait de nem szabad elfelejteni, hogy ezek az emberek nem kulfodi egyetemek padjain nevelkedtek, sokuk idegen nyelvet sem beszel es meg sorolhatnam. Hogy lehetnek ezek az emberek a jovonk alkotoi hisz igencsak ketlem, hogy osszefuggo jovo kepuk van es tudjak (megeltek) egy igazi demokraciat. Ugymond epitenek valamit, amirol halvany gozunk sincs. Lehet, hogy vannak bizonyos probalkozasok fiatalok reszerol bekerulni de nem igazan nagy sikerrel. Sok ertekes fiatal megjarta nehany kulfodi egyetem utvesztoi, tudja mi az hogy demokracia uj otletei vannak, eg benne a megvalosulas de helyet nem igazan kap, mert minek is kapna? Jo ezeknek a magyaroknak az is amit mi csinalunk, hisz ok mindig rank fognak szavazni. Es mit csinal a kilatastalansagban az ember? Fogja magat es kulfodre megy, mert ott elismerik, idegen orszagoknak teszunk szolgalatot, otleteinkbol ok aratjak a baberokat. Az a velemenyem, hogy ez egy burkolt formaja az elidegenedesnek, melyet vezetoink igencsak eloszeretettel alkalmaznak. Bizonyitani nem lehet de maga a jelenseg letezik es fog is mindaddig mig eloljaroink kapaszkodnak a szekukben. Talan majd lesz igazsag is ....
Menni vagy maradni? A kerdes nagyon osszetett es ugy erzem, hogy erre a kerdesre mindeki sajat maga kell megtalalja a valaszt. Erre nincs algoritmus, hanem egyedenkent, csaladonkent kell eldonteni, hogy maradunk vagy megyunk. Egy dolog azonban biztos, "mindenhol jo de a legjobb otthon".
Menni vagy maradni? Itt vagy ott? Vallalni az erdelyi letet itthon vagy elvandorolni es jo anyagi biztonsagot teremteni valahol a nagyvilag valamelyik szegleteben. Nehez kerdes es szerintem nem is lehet globalisan elemezni a jelenseget meg ha az elvandorlas egy resze bizonyos tarsadalmi jelensegekhez kotheto, mint lasd kissebbsegi jogok hianya bizonyos esetekben, nem megfelelo anyagi helyzet, stb. (Megjegyzes: A sorrend nem foltetlenul realis!) A kalandvagy, az ismeretlen felfedezese mar sokkal inkabb keves esetben szerepel, mint hathatos ok. Magat az erdelyi magyarok elvandorlasat ket kulon kategoriaba sorolhatnam, ugyanis minden mas "scenario" ezek kore csoportosul. A legkonnyebb es sokan ezt valasztottak, az Magyarorszag. Ketsegtelen, itt nincsenek az emberek nagyreszenek nyelvi nehezsegei es valamivel jobb a megelhetes, no es nincs is olyan messze. Szomoruan kell belatnunk, hogy Magyarorszag elszivta ugy a szurke allomanyt mint a ketkezi munkasokat is, hisz manapsag a magyar epitkezeseken is izes beszedu szekely emberek acsoljak a gerendat. Magyarorszag hatalmas hasznot huzott ilyen teren Romaniabol. Egy fillert nem fektetett, ezen jol kepzett emberek tanittatasaba es kaptak egy rakas jol kepzett embert. Jelen pillanatba ezek az emberek adjak a magyar ado legnagyobb reszet. Mig sokan azzal vadolnak, hogy Magyarorszag tartja el Erdelyt, talan kiderul, hogy megsem? Szerintem minden kedves olvaso el tudja donteni, hogy hanyadan allnak a dolgok. Megis ugy erzem, hogy szomoru, hogy a legjobb oktatoink kulfodon oktatnak, legjobb mernokeink, informatikusaink mashol kamatoztatjak a tudasukat. Miert nem lehet itthon boldogulni ezeknek az embereknek?
Ha nem Magyarorszag, akkor honfitarsaink masik resze altalaban Europa valamely nyugati szegletebe vagyik, ahol igazan beszelhetunk demokraciarol, egyenjogusagrol, biztonsagrol habar manapsag a gazdasag az, ami diktalja az iramot es sajnos sok szocialis intezkedes ervenyet veszti ezen joleti tarsadalmakban is, a kis szereplok nem kis megrokonyodesere. Ma mar mas szelek fujnak es egyre inkabb a disznofeju nagyurak uraljak a terepet. Penz, penz penz es ujra csak penz. Erdekek. Mig Petofiek vilagszabadsagert kuzdottek es eszmekert, ma az egyenlet sokkal egyszerubb : penz es befolyas. Emiatt juthatunk oda, hogy maholnap pasztorokbol lesznek allamfok de hat Romaniaban mar semmi nem tud meglepni. Valami erdekes modjat talaltuk meg ennek a tranzicionak: szocializmusbol demokraciaba "a la roumain". Kulon tantargykent oktatnam az egyetemen a kozgazdaszoknak, politologusoknak, torteneszeknek es mindekinek aki erdeklodik iranta. Mesebe illo, hogy hogy sikerult behoznunk 45 ev kommunista diktaturat. Szerintem nehany ev mulva csak amolyan "roman modszerkent" fogjuk megtalalni a szakirodalomban. Roman Nobel dijas nincs de ahogy veszem eszre itt mindenki zseni, talan a meg nem ertett fajtabol...
Mar sokkal kevesebben valasztjak az amerikai kontinest, Afrikat es Azsiat es csak minimalis szamban talalni erdelyieket Ausztraliaban de kicsi a vilag es a magyar szo minden hova eljut. Ahogy tavolodunk szep Erdely orszagtol (lasd Kriza), egyre idegenebb a nyelv melyet meg kell tanulni, el kell sajatitani, a kultura is mas, az emberek is masak es ott van a tavolsag. Habar manapsag a tavolsagok konnyen athidalhatoak megis ott van valami mindekiben aki kulfoldon el, espedig a honvagy. Vagy az otthon utan, vagy a szulok utan, a megszokott kis utcak, a szomszedok, a hazak, az iskolak, a szobrok, melyek egykoron szint vittek az eletunkbe, ahova emlekek fuznek, elso olvasasi ora, talan egy hely ahova csokot jartunk lopni, netan elszenvedtuk elso kudarcainkat. Mindez beletartozik abba a sovargasba amit minden kulfoldre elszarmazott erez ha nem felejtette el honnan szarmazik. Erdekes modon sokan el akarjak felejteni a multjukat es probaljak tagadni azt. Jelen nem letezhet mult nelkul! Ez mindvegig elkiser eletunk soran, ez elol nincs menekves meg azoknak sem akik ezt veszelyenek erzik. De miert is lenne veszelyes erdelyi magyarnak lenni? Nem szegyen az, es meg az sem, hogy tudunk romanul (egyesek egeszen jol). Ez mind resze a letunknek, a sorsunknak, ezt nem lehet megvaltoztatni es nem is kell ezt megvaltoztatni. Egy kicserelt utlevel, allampolgarsag, a feledes sem mossa le rolunk ezt a sorsot, mi erdelyi magyarnak szulettunk, tetszik vagy nem es ezzel kell elnunk. Szomoru azoknak akik ezt csapaskent elik meg de hat akkor vegyek ezt Isten csapasanak mely alol csak O maga adhat feloldozast.
Ket jelenseg meg foglalkoztat es latok kozvetlen kapcsolatot kozottuk, ezert probalok idot es sorokat szentelni nekik. Az egyik a kisebbsegi let es kerdeskore mig a masik, egy amolyan osszeeskuves elmelet ami foleg az erdelyi ertelmiseget erinti. A kisebbsegi let a trianoni beke diktatum utan kezd mereteket olteni a magyar ajku erdelyi lakossagban es tetofokara hag a kommunista korszakban. A "katarzist" a marosvasarhelyi esemenyek valtjak ki, ahol egy polgarhaboru szomoru aldozatai es resztvevoi voltunk. Erre senki sem mert volna gondolni es megis... A keseruseg, a tures, az igazsagtalansag, az elnyomottsag ime mit valhat ki az emberekbol. Egymast gyilkoltuk azert mert egyik az Istent magyarul aldja mig a masik romanul vonul a szentelyhez. Ez meg nem lehet(ne) ok gyuloletre es gyilkolasra es megis, megtortent. Senkinek nem kivanom, hogy mindezt megelje valaha is. Emberek vagyunk, gyarlok es gyavak, buszkek es gogosek, butak es ostobak. Mi "megusztuk" nehany emberi elettel, tonkretett csaladdal de nem szabad feledni, hogy mi tortent a del-szlav valsagban. Ott ezrek fizettek azert mert mas es mas neven illettek az Istent. Miert? Mit vetettek azok az emberek?
A kisebbsegi letnek van egy masik vetulete, espedig foleg az itthon maradt ertelmisegi korokben letezik egy olyan tendencia, hogy erdemesnek tartjak fenntartani ezt az allapotot, habar manapsag a roman tarsadalom egyre inkabb elfogadja a magyar kisebbseget. Megis probaljak tuzzel vassal allitani, hogy ok el vannak nyomva es elik a szerencsetlen magyar sorsot egy idegen orszagban, jogaiktol megfosztva. Annak ellenere, hogy bizonyos jogokkal meg mindig hadilabon allunk (lasd pl. mernok kepzes magyarul allami intezmenyekben) meg sem lehet azt mondani, hogy olyan rossz lenne a helyzetunk. Megis akkor miert? Valoszinunek tartom, hogy egyesek ebbol meg toket kovacsolnak es bizonyos ajtok megnyilnak elottuk, habar ez valos idon belul visszaszorul. Majd meglatjuk.
A dolog masik resze mar sokkal inkabb hasonlit egy jol megrendezett es vezenyelt osszeeskuveshez, de azert van egy kis valosag benne. Mar jo nehany eve szivjuk a demokracia tiszta levegojet es szamossagunkbol adodoan aktivan reszt veszunk, mint magyar kisebbseg a roman politikaban. Az ketsegtelen, hogy mindig ugy alunk, hogy susson a nap de errol majd adjanak szamot a honatyak Isten es ember elott, mikor eljon az Itelkezes napja. Erdekes modon de gondolom ez mashol sem kulonb, ha megnezzuk a magyar vezetes vezer vonalat, bizony semmi modositast nem talalunk benne. A mar jol ismer arcok koszonnek rank vissza, mindig ugyanazok. Miert? Ketsegtelen van bizonyos tapasztalatuk, hisz ok kezdtek jatszani a roman politika jatekait de nem szabad elfelejteni, hogy ezek az emberek nem kulfodi egyetemek padjain nevelkedtek, sokuk idegen nyelvet sem beszel es meg sorolhatnam. Hogy lehetnek ezek az emberek a jovonk alkotoi hisz igencsak ketlem, hogy osszefuggo jovo kepuk van es tudjak (megeltek) egy igazi demokraciat. Ugymond epitenek valamit, amirol halvany gozunk sincs. Lehet, hogy vannak bizonyos probalkozasok fiatalok reszerol bekerulni de nem igazan nagy sikerrel. Sok ertekes fiatal megjarta nehany kulfodi egyetem utvesztoi, tudja mi az hogy demokracia uj otletei vannak, eg benne a megvalosulas de helyet nem igazan kap, mert minek is kapna? Jo ezeknek a magyaroknak az is amit mi csinalunk, hisz ok mindig rank fognak szavazni. Es mit csinal a kilatastalansagban az ember? Fogja magat es kulfodre megy, mert ott elismerik, idegen orszagoknak teszunk szolgalatot, otleteinkbol ok aratjak a baberokat. Az a velemenyem, hogy ez egy burkolt formaja az elidegenedesnek, melyet vezetoink igencsak eloszeretettel alkalmaznak. Bizonyitani nem lehet de maga a jelenseg letezik es fog is mindaddig mig eloljaroink kapaszkodnak a szekukben. Talan majd lesz igazsag is ....
Menni vagy maradni? A kerdes nagyon osszetett es ugy erzem, hogy erre a kerdesre mindeki sajat maga kell megtalalja a valaszt. Erre nincs algoritmus, hanem egyedenkent, csaladonkent kell eldonteni, hogy maradunk vagy megyunk. Egy dolog azonban biztos, "mindenhol jo de a legjobb otthon".
0 Comments:
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
