Menni vagy maradni, ez itt a kerdes!?
0 Comments Posted by: Szilárd VAJDA Time: Sunday, April 29, 2007
Hajnal van es az ejjel csak keveset aludtam, de mar regota foglalkoztat ez az maradni/menni kerdes, igy gondoltam mig megerkezem haza, szanok egy kis idot elmelkedesre. Alabbi soraim ugy hiszem minden erdelyi embert fogalkoztatnak, hisz ki ne gondolkodott volna mar azon, hogy maradjunk vagy menjunk es ha igen miert, es ha nem miert nem. A posztmodern roman tarsadalom egyik alappillere a kivandorlas vagy ha kivandorlas nem is, azert tobb eves munka kulfoldon hisz manapsag mindenki hazat akar epiteni, kocsit akar vasarolni es minden mas egyeb ami ma modernseget(?), joletet araszt es azt penzzel lehet elerni, sok sok penzzel, amit a Nyugat oly csabitoan lebegtet elottunk. Szegeny Ady ha elne, igencsak sok Disznofeju nagyurral kellene megbaratkozzon.
Menni vagy maradni? Itt vagy ott? Vallalni az erdelyi letet itthon vagy elvandorolni es jo anyagi biztonsagot teremteni valahol a nagyvilag valamelyik szegleteben. Nehez kerdes es szerintem nem is lehet globalisan elemezni a jelenseget meg ha az elvandorlas egy resze bizonyos tarsadalmi jelensegekhez kotheto, mint lasd kissebbsegi jogok hianya bizonyos esetekben, nem megfelelo anyagi helyzet, stb. (Megjegyzes: A sorrend nem foltetlenul realis!) A kalandvagy, az ismeretlen felfedezese mar sokkal inkabb keves esetben szerepel, mint hathatos ok. Magat az erdelyi magyarok elvandorlasat ket kulon kategoriaba sorolhatnam, ugyanis minden mas "scenario" ezek kore csoportosul. A legkonnyebb es sokan ezt valasztottak, az Magyarorszag. Ketsegtelen, itt nincsenek az emberek nagyreszenek nyelvi nehezsegei es valamivel jobb a megelhetes, no es nincs is olyan messze. Szomoruan kell belatnunk, hogy Magyarorszag elszivta ugy a szurke allomanyt mint a ketkezi munkasokat is, hisz manapsag a magyar epitkezeseken is izes beszedu szekely emberek acsoljak a gerendat. Magyarorszag hatalmas hasznot huzott ilyen teren Romaniabol. Egy fillert nem fektetett, ezen jol kepzett emberek tanittatasaba es kaptak egy rakas jol kepzett embert. Jelen pillanatba ezek az emberek adjak a magyar ado legnagyobb reszet. Mig sokan azzal vadolnak, hogy Magyarorszag tartja el Erdelyt, talan kiderul, hogy megsem? Szerintem minden kedves olvaso el tudja donteni, hogy hanyadan allnak a dolgok. Megis ugy erzem, hogy szomoru, hogy a legjobb oktatoink kulfodon oktatnak, legjobb mernokeink, informatikusaink mashol kamatoztatjak a tudasukat. Miert nem lehet itthon boldogulni ezeknek az embereknek?
Ha nem Magyarorszag, akkor honfitarsaink masik resze altalaban Europa valamely nyugati szegletebe vagyik, ahol igazan beszelhetunk demokraciarol, egyenjogusagrol, biztonsagrol habar manapsag a gazdasag az, ami diktalja az iramot es sajnos sok szocialis intezkedes ervenyet veszti ezen joleti tarsadalmakban is, a kis szereplok nem kis megrokonyodesere. Ma mar mas szelek fujnak es egyre inkabb a disznofeju nagyurak uraljak a terepet. Penz, penz penz es ujra csak penz. Erdekek. Mig Petofiek vilagszabadsagert kuzdottek es eszmekert, ma az egyenlet sokkal egyszerubb : penz es befolyas. Emiatt juthatunk oda, hogy maholnap pasztorokbol lesznek allamfok de hat Romaniaban mar semmi nem tud meglepni. Valami erdekes modjat talaltuk meg ennek a tranzicionak: szocializmusbol demokraciaba "a la roumain". Kulon tantargykent oktatnam az egyetemen a kozgazdaszoknak, politologusoknak, torteneszeknek es mindekinek aki erdeklodik iranta. Mesebe illo, hogy hogy sikerult behoznunk 45 ev kommunista diktaturat. Szerintem nehany ev mulva csak amolyan "roman modszerkent" fogjuk megtalalni a szakirodalomban. Roman Nobel dijas nincs de ahogy veszem eszre itt mindenki zseni, talan a meg nem ertett fajtabol...
Mar sokkal kevesebben valasztjak az amerikai kontinest, Afrikat es Azsiat es csak minimalis szamban talalni erdelyieket Ausztraliaban de kicsi a vilag es a magyar szo minden hova eljut. Ahogy tavolodunk szep Erdely orszagtol (lasd Kriza), egyre idegenebb a nyelv melyet meg kell tanulni, el kell sajatitani, a kultura is mas, az emberek is masak es ott van a tavolsag. Habar manapsag a tavolsagok konnyen athidalhatoak megis ott van valami mindekiben aki kulfoldon el, espedig a honvagy. Vagy az otthon utan, vagy a szulok utan, a megszokott kis utcak, a szomszedok, a hazak, az iskolak, a szobrok, melyek egykoron szint vittek az eletunkbe, ahova emlekek fuznek, elso olvasasi ora, talan egy hely ahova csokot jartunk lopni, netan elszenvedtuk elso kudarcainkat. Mindez beletartozik abba a sovargasba amit minden kulfoldre elszarmazott erez ha nem felejtette el honnan szarmazik. Erdekes modon sokan el akarjak felejteni a multjukat es probaljak tagadni azt. Jelen nem letezhet mult nelkul! Ez mindvegig elkiser eletunk soran, ez elol nincs menekves meg azoknak sem akik ezt veszelyenek erzik. De miert is lenne veszelyes erdelyi magyarnak lenni? Nem szegyen az, es meg az sem, hogy tudunk romanul (egyesek egeszen jol). Ez mind resze a letunknek, a sorsunknak, ezt nem lehet megvaltoztatni es nem is kell ezt megvaltoztatni. Egy kicserelt utlevel, allampolgarsag, a feledes sem mossa le rolunk ezt a sorsot, mi erdelyi magyarnak szulettunk, tetszik vagy nem es ezzel kell elnunk. Szomoru azoknak akik ezt csapaskent elik meg de hat akkor vegyek ezt Isten csapasanak mely alol csak O maga adhat feloldozast.
Ket jelenseg meg foglalkoztat es latok kozvetlen kapcsolatot kozottuk, ezert probalok idot es sorokat szentelni nekik. Az egyik a kisebbsegi let es kerdeskore mig a masik, egy amolyan osszeeskuves elmelet ami foleg az erdelyi ertelmiseget erinti. A kisebbsegi let a trianoni beke diktatum utan kezd mereteket olteni a magyar ajku erdelyi lakossagban es tetofokara hag a kommunista korszakban. A "katarzist" a marosvasarhelyi esemenyek valtjak ki, ahol egy polgarhaboru szomoru aldozatai es resztvevoi voltunk. Erre senki sem mert volna gondolni es megis... A keseruseg, a tures, az igazsagtalansag, az elnyomottsag ime mit valhat ki az emberekbol. Egymast gyilkoltuk azert mert egyik az Istent magyarul aldja mig a masik romanul vonul a szentelyhez. Ez meg nem lehet(ne) ok gyuloletre es gyilkolasra es megis, megtortent. Senkinek nem kivanom, hogy mindezt megelje valaha is. Emberek vagyunk, gyarlok es gyavak, buszkek es gogosek, butak es ostobak. Mi "megusztuk" nehany emberi elettel, tonkretett csaladdal de nem szabad feledni, hogy mi tortent a del-szlav valsagban. Ott ezrek fizettek azert mert mas es mas neven illettek az Istent. Miert? Mit vetettek azok az emberek?
A kisebbsegi letnek van egy masik vetulete, espedig foleg az itthon maradt ertelmisegi korokben letezik egy olyan tendencia, hogy erdemesnek tartjak fenntartani ezt az allapotot, habar manapsag a roman tarsadalom egyre inkabb elfogadja a magyar kisebbseget. Megis probaljak tuzzel vassal allitani, hogy ok el vannak nyomva es elik a szerencsetlen magyar sorsot egy idegen orszagban, jogaiktol megfosztva. Annak ellenere, hogy bizonyos jogokkal meg mindig hadilabon allunk (lasd pl. mernok kepzes magyarul allami intezmenyekben) meg sem lehet azt mondani, hogy olyan rossz lenne a helyzetunk. Megis akkor miert? Valoszinunek tartom, hogy egyesek ebbol meg toket kovacsolnak es bizonyos ajtok megnyilnak elottuk, habar ez valos idon belul visszaszorul. Majd meglatjuk.
A dolog masik resze mar sokkal inkabb hasonlit egy jol megrendezett es vezenyelt osszeeskuveshez, de azert van egy kis valosag benne. Mar jo nehany eve szivjuk a demokracia tiszta levegojet es szamossagunkbol adodoan aktivan reszt veszunk, mint magyar kisebbseg a roman politikaban. Az ketsegtelen, hogy mindig ugy alunk, hogy susson a nap de errol majd adjanak szamot a honatyak Isten es ember elott, mikor eljon az Itelkezes napja. Erdekes modon de gondolom ez mashol sem kulonb, ha megnezzuk a magyar vezetes vezer vonalat, bizony semmi modositast nem talalunk benne. A mar jol ismer arcok koszonnek rank vissza, mindig ugyanazok. Miert? Ketsegtelen van bizonyos tapasztalatuk, hisz ok kezdtek jatszani a roman politika jatekait de nem szabad elfelejteni, hogy ezek az emberek nem kulfodi egyetemek padjain nevelkedtek, sokuk idegen nyelvet sem beszel es meg sorolhatnam. Hogy lehetnek ezek az emberek a jovonk alkotoi hisz igencsak ketlem, hogy osszefuggo jovo kepuk van es tudjak (megeltek) egy igazi demokraciat. Ugymond epitenek valamit, amirol halvany gozunk sincs. Lehet, hogy vannak bizonyos probalkozasok fiatalok reszerol bekerulni de nem igazan nagy sikerrel. Sok ertekes fiatal megjarta nehany kulfodi egyetem utvesztoi, tudja mi az hogy demokracia uj otletei vannak, eg benne a megvalosulas de helyet nem igazan kap, mert minek is kapna? Jo ezeknek a magyaroknak az is amit mi csinalunk, hisz ok mindig rank fognak szavazni. Es mit csinal a kilatastalansagban az ember? Fogja magat es kulfodre megy, mert ott elismerik, idegen orszagoknak teszunk szolgalatot, otleteinkbol ok aratjak a baberokat. Az a velemenyem, hogy ez egy burkolt formaja az elidegenedesnek, melyet vezetoink igencsak eloszeretettel alkalmaznak. Bizonyitani nem lehet de maga a jelenseg letezik es fog is mindaddig mig eloljaroink kapaszkodnak a szekukben. Talan majd lesz igazsag is ....
Menni vagy maradni? A kerdes nagyon osszetett es ugy erzem, hogy erre a kerdesre mindeki sajat maga kell megtalalja a valaszt. Erre nincs algoritmus, hanem egyedenkent, csaladonkent kell eldonteni, hogy maradunk vagy megyunk. Egy dolog azonban biztos, "mindenhol jo de a legjobb otthon".
Menni vagy maradni? Itt vagy ott? Vallalni az erdelyi letet itthon vagy elvandorolni es jo anyagi biztonsagot teremteni valahol a nagyvilag valamelyik szegleteben. Nehez kerdes es szerintem nem is lehet globalisan elemezni a jelenseget meg ha az elvandorlas egy resze bizonyos tarsadalmi jelensegekhez kotheto, mint lasd kissebbsegi jogok hianya bizonyos esetekben, nem megfelelo anyagi helyzet, stb. (Megjegyzes: A sorrend nem foltetlenul realis!) A kalandvagy, az ismeretlen felfedezese mar sokkal inkabb keves esetben szerepel, mint hathatos ok. Magat az erdelyi magyarok elvandorlasat ket kulon kategoriaba sorolhatnam, ugyanis minden mas "scenario" ezek kore csoportosul. A legkonnyebb es sokan ezt valasztottak, az Magyarorszag. Ketsegtelen, itt nincsenek az emberek nagyreszenek nyelvi nehezsegei es valamivel jobb a megelhetes, no es nincs is olyan messze. Szomoruan kell belatnunk, hogy Magyarorszag elszivta ugy a szurke allomanyt mint a ketkezi munkasokat is, hisz manapsag a magyar epitkezeseken is izes beszedu szekely emberek acsoljak a gerendat. Magyarorszag hatalmas hasznot huzott ilyen teren Romaniabol. Egy fillert nem fektetett, ezen jol kepzett emberek tanittatasaba es kaptak egy rakas jol kepzett embert. Jelen pillanatba ezek az emberek adjak a magyar ado legnagyobb reszet. Mig sokan azzal vadolnak, hogy Magyarorszag tartja el Erdelyt, talan kiderul, hogy megsem? Szerintem minden kedves olvaso el tudja donteni, hogy hanyadan allnak a dolgok. Megis ugy erzem, hogy szomoru, hogy a legjobb oktatoink kulfodon oktatnak, legjobb mernokeink, informatikusaink mashol kamatoztatjak a tudasukat. Miert nem lehet itthon boldogulni ezeknek az embereknek?
Ha nem Magyarorszag, akkor honfitarsaink masik resze altalaban Europa valamely nyugati szegletebe vagyik, ahol igazan beszelhetunk demokraciarol, egyenjogusagrol, biztonsagrol habar manapsag a gazdasag az, ami diktalja az iramot es sajnos sok szocialis intezkedes ervenyet veszti ezen joleti tarsadalmakban is, a kis szereplok nem kis megrokonyodesere. Ma mar mas szelek fujnak es egyre inkabb a disznofeju nagyurak uraljak a terepet. Penz, penz penz es ujra csak penz. Erdekek. Mig Petofiek vilagszabadsagert kuzdottek es eszmekert, ma az egyenlet sokkal egyszerubb : penz es befolyas. Emiatt juthatunk oda, hogy maholnap pasztorokbol lesznek allamfok de hat Romaniaban mar semmi nem tud meglepni. Valami erdekes modjat talaltuk meg ennek a tranzicionak: szocializmusbol demokraciaba "a la roumain". Kulon tantargykent oktatnam az egyetemen a kozgazdaszoknak, politologusoknak, torteneszeknek es mindekinek aki erdeklodik iranta. Mesebe illo, hogy hogy sikerult behoznunk 45 ev kommunista diktaturat. Szerintem nehany ev mulva csak amolyan "roman modszerkent" fogjuk megtalalni a szakirodalomban. Roman Nobel dijas nincs de ahogy veszem eszre itt mindenki zseni, talan a meg nem ertett fajtabol...
Mar sokkal kevesebben valasztjak az amerikai kontinest, Afrikat es Azsiat es csak minimalis szamban talalni erdelyieket Ausztraliaban de kicsi a vilag es a magyar szo minden hova eljut. Ahogy tavolodunk szep Erdely orszagtol (lasd Kriza), egyre idegenebb a nyelv melyet meg kell tanulni, el kell sajatitani, a kultura is mas, az emberek is masak es ott van a tavolsag. Habar manapsag a tavolsagok konnyen athidalhatoak megis ott van valami mindekiben aki kulfoldon el, espedig a honvagy. Vagy az otthon utan, vagy a szulok utan, a megszokott kis utcak, a szomszedok, a hazak, az iskolak, a szobrok, melyek egykoron szint vittek az eletunkbe, ahova emlekek fuznek, elso olvasasi ora, talan egy hely ahova csokot jartunk lopni, netan elszenvedtuk elso kudarcainkat. Mindez beletartozik abba a sovargasba amit minden kulfoldre elszarmazott erez ha nem felejtette el honnan szarmazik. Erdekes modon sokan el akarjak felejteni a multjukat es probaljak tagadni azt. Jelen nem letezhet mult nelkul! Ez mindvegig elkiser eletunk soran, ez elol nincs menekves meg azoknak sem akik ezt veszelyenek erzik. De miert is lenne veszelyes erdelyi magyarnak lenni? Nem szegyen az, es meg az sem, hogy tudunk romanul (egyesek egeszen jol). Ez mind resze a letunknek, a sorsunknak, ezt nem lehet megvaltoztatni es nem is kell ezt megvaltoztatni. Egy kicserelt utlevel, allampolgarsag, a feledes sem mossa le rolunk ezt a sorsot, mi erdelyi magyarnak szulettunk, tetszik vagy nem es ezzel kell elnunk. Szomoru azoknak akik ezt csapaskent elik meg de hat akkor vegyek ezt Isten csapasanak mely alol csak O maga adhat feloldozast.
Ket jelenseg meg foglalkoztat es latok kozvetlen kapcsolatot kozottuk, ezert probalok idot es sorokat szentelni nekik. Az egyik a kisebbsegi let es kerdeskore mig a masik, egy amolyan osszeeskuves elmelet ami foleg az erdelyi ertelmiseget erinti. A kisebbsegi let a trianoni beke diktatum utan kezd mereteket olteni a magyar ajku erdelyi lakossagban es tetofokara hag a kommunista korszakban. A "katarzist" a marosvasarhelyi esemenyek valtjak ki, ahol egy polgarhaboru szomoru aldozatai es resztvevoi voltunk. Erre senki sem mert volna gondolni es megis... A keseruseg, a tures, az igazsagtalansag, az elnyomottsag ime mit valhat ki az emberekbol. Egymast gyilkoltuk azert mert egyik az Istent magyarul aldja mig a masik romanul vonul a szentelyhez. Ez meg nem lehet(ne) ok gyuloletre es gyilkolasra es megis, megtortent. Senkinek nem kivanom, hogy mindezt megelje valaha is. Emberek vagyunk, gyarlok es gyavak, buszkek es gogosek, butak es ostobak. Mi "megusztuk" nehany emberi elettel, tonkretett csaladdal de nem szabad feledni, hogy mi tortent a del-szlav valsagban. Ott ezrek fizettek azert mert mas es mas neven illettek az Istent. Miert? Mit vetettek azok az emberek?
A kisebbsegi letnek van egy masik vetulete, espedig foleg az itthon maradt ertelmisegi korokben letezik egy olyan tendencia, hogy erdemesnek tartjak fenntartani ezt az allapotot, habar manapsag a roman tarsadalom egyre inkabb elfogadja a magyar kisebbseget. Megis probaljak tuzzel vassal allitani, hogy ok el vannak nyomva es elik a szerencsetlen magyar sorsot egy idegen orszagban, jogaiktol megfosztva. Annak ellenere, hogy bizonyos jogokkal meg mindig hadilabon allunk (lasd pl. mernok kepzes magyarul allami intezmenyekben) meg sem lehet azt mondani, hogy olyan rossz lenne a helyzetunk. Megis akkor miert? Valoszinunek tartom, hogy egyesek ebbol meg toket kovacsolnak es bizonyos ajtok megnyilnak elottuk, habar ez valos idon belul visszaszorul. Majd meglatjuk.
A dolog masik resze mar sokkal inkabb hasonlit egy jol megrendezett es vezenyelt osszeeskuveshez, de azert van egy kis valosag benne. Mar jo nehany eve szivjuk a demokracia tiszta levegojet es szamossagunkbol adodoan aktivan reszt veszunk, mint magyar kisebbseg a roman politikaban. Az ketsegtelen, hogy mindig ugy alunk, hogy susson a nap de errol majd adjanak szamot a honatyak Isten es ember elott, mikor eljon az Itelkezes napja. Erdekes modon de gondolom ez mashol sem kulonb, ha megnezzuk a magyar vezetes vezer vonalat, bizony semmi modositast nem talalunk benne. A mar jol ismer arcok koszonnek rank vissza, mindig ugyanazok. Miert? Ketsegtelen van bizonyos tapasztalatuk, hisz ok kezdtek jatszani a roman politika jatekait de nem szabad elfelejteni, hogy ezek az emberek nem kulfodi egyetemek padjain nevelkedtek, sokuk idegen nyelvet sem beszel es meg sorolhatnam. Hogy lehetnek ezek az emberek a jovonk alkotoi hisz igencsak ketlem, hogy osszefuggo jovo kepuk van es tudjak (megeltek) egy igazi demokraciat. Ugymond epitenek valamit, amirol halvany gozunk sincs. Lehet, hogy vannak bizonyos probalkozasok fiatalok reszerol bekerulni de nem igazan nagy sikerrel. Sok ertekes fiatal megjarta nehany kulfodi egyetem utvesztoi, tudja mi az hogy demokracia uj otletei vannak, eg benne a megvalosulas de helyet nem igazan kap, mert minek is kapna? Jo ezeknek a magyaroknak az is amit mi csinalunk, hisz ok mindig rank fognak szavazni. Es mit csinal a kilatastalansagban az ember? Fogja magat es kulfodre megy, mert ott elismerik, idegen orszagoknak teszunk szolgalatot, otleteinkbol ok aratjak a baberokat. Az a velemenyem, hogy ez egy burkolt formaja az elidegenedesnek, melyet vezetoink igencsak eloszeretettel alkalmaznak. Bizonyitani nem lehet de maga a jelenseg letezik es fog is mindaddig mig eloljaroink kapaszkodnak a szekukben. Talan majd lesz igazsag is ....
Menni vagy maradni? A kerdes nagyon osszetett es ugy erzem, hogy erre a kerdesre mindeki sajat maga kell megtalalja a valaszt. Erre nincs algoritmus, hanem egyedenkent, csaladonkent kell eldonteni, hogy maradunk vagy megyunk. Egy dolog azonban biztos, "mindenhol jo de a legjobb otthon".
Habar meg csak a harmincas eveim elejet taposom es sokat utaztam, sok mindent lattam es tapasztaltam, sok varosban es orszagban megfordultam, sok embert ismerek, sok kulturanak voltam reszese megis manapsag az az erzesem, hogy a Vilag elhalad mellettem es ma mar csak egy old fashion guy-nak szamitok. No persze sokan ezt ma modernsegnek nevezik, haladasnak, nekem megis az a velemenyem, hogy a kezd minden a feje tetejere allni es mindennek keves koze van a haladashoz, marmint a jo ertelemben vett haladashoz. Kisse utopisztikus es irrealis hisz ma mar sajnos nem igazan valljuk azokat az ertekeket, melyeket szuleink vagy nagyszuleink tettek egykoron de ma mar mas trend jarja es a brand is mas. Ezelott nehany evvel meg azt sem tudtuk mit jelentenek ezek a kifejezesek ma mar eloszeretettel hasznaljuk oket es be is epitjuk az aktiv szotarunkban hisz aki nem teszi az mar nem is trendi. Es ma ez alapkovetelmeny ha tarsadalmi poziciora, elismeresre vagyunk. Nem de?
Sok mindenrol lehetne irni, hogy mi is a trend en megis inkabb arrol szeretnek irni, hogy mit jelent ma a csalad (nem is tudom talan az olvaso meg ismeri ezt a fogalmat) avagy ma mi is a trend. Szomoruan irom, hogy mig elodeink ugy ertelmeztek a csalad fogalmat, mint a tarsadalom alapjat ma kezd megszunni ez a fogalom es egyre inkabb az ego veszi at az iranyitast es masrol sincs szo csak En, En, En ... Valami megvaltozott, nagyon megvaltozott. Mire is jo ez a tulzott egoizmus? Talan a nyugatiasodas, az ahitott demokracia hozta magaval ezt az uj aramlatot ami ma beragyogja napjainkat. Gondolom most nehanyan osdinak neveznek es elmaradottnak de hat az idot nem lehet megallitani es meg ha szomoruan is de be kell vallanunk sajat magunknak, hogy korlatoltak vagyunk terben, idoben es szellemileg is.
Elnezem a mai fiatalsagot, egyaltalan nem fontos szamukra a csalad. Masok az ismerkedesi szokasaik, a parkapcsolat is teljes mertekben atertekelodott. Sokkal fontosabb a kulsoseg, mintsem az erzelem ami jelentheti egy csalad alapjat. Oszinteseg, bizalom, olyan utopisztikusan hangzik. Miert? Talan ma mar nem is fontos ez? Talan igen, talan nem? Megis ugy erzem, hogy csak ezek lehetnek egy tartos kapcsolat, egy csalad alap pillerei. Mar kisvarosinak is titulaltak de en vallalom onmagam es az elveimet meg ha az sokszor leter a trend mezsgyejerol. Ez vagyok en! Egy letunt kor maradvanya. A Vilag az valtozik ohatatlanul de ez szerintem meg nem lehet igazolas arra, hogy ide sullyedjunk, ahova sullyedtunk es sajnos meg mindig mehetunk lennebb. Arad a negativizmus mig masok ezt csak elintezik azzal, hogy ma ez a trend.
Azt hiszem, hogy a csalad es a hazassag fontos dolog minden ember eleteben es szivbol kivanom, hogy mindenkinek resze legyen benne es minel kevesebb gyerek nojjon fel csonka csaladban, habar ma mar ez is kezd trend lenni, hogy nok egyedul nevelik a gyerekuket. Ket ember azert hazasodik oszze es alapit csaladot, mert kozos celjaik vannak, kozos almaik vannak, es nem utolso sorban egyutt akarjak megvalositani oket, bekeben, szeretetben, harmoniaban, megertesben no es ami majdnem kimaradt, mert egyutt szeretnenek gyerekeket, nevelni, szeretni azokat es megteremteni mindazt mit egykoron csaladnak, boldog csaladnak neveztek. Sajnos ma a kep egy kicsit maskeppen nez ki, ugyanis EU statisztika alapjan a manapsag kottetett hazassagok 70% valassal vegzodik. Itt valami gond van. Nem is kicsi hanem eleg nagy, de mi is ez? Egyszeruen nem tudom elhinni, hogy mikor az a ket fiatal hazassagra lepett Isten es ember szine elott azert tenne, hogy nehany honap mulva netan nehany ev mulva elvalljon de megis a szamok ezt igazoljak. Valahol a feluton elfogy az akarat, a kitartas, a szeretet, a kozos celok... Idokozben valtozunk es alakulunk, ez ketsegtelen de ennyire radikalisan, hogy azzal az emberrel akinek egykoron orok huseget fogadtunk ma mar beszelni sem akarunk nemhogy meg vele eljunk?! Hol tunnek el az erzelmek, a celok es hogyan?
Ketsegtelen, a vallas a XX szazadban oriasi teret veszitett es mindinkabb periferiara szorul ezekben a modern es posztmodern tarsadalmakban es minden igyekezet ellenere ezen folyamat elharapodzik a laicizalodo tarsadalmakban. (Erdekes modon a francia tarsadalom egyik nagy buszkesege, hogy magat laikus allamnak hatarozza meg, megis N. Sarkozy legutolso nyilatkozataban Europa es a francia tarsadalom felettebb kereszteny voltat firtatja es vitathatatlannak tartja ezen kereszteny eszmek fontossagat EU szerte. Valami paradox van a levegoben, nem gondoljak?) Moralis ertekekrol igy hat kevesbe beszelhetunk hisz mi is igazan moralis?
Az erzelmek. Minden szerelem 3 evig tart. Addig eg a tuz es a kod addig boritja el az emberek agyat. Valami kaba alapot, sok endorfin es ahol minden szep es jo jobb mar nem is lehetne. De mi van utana? A kemiai hatoanyag elbomlik akar a hidrogen izotop, a deuterium de utana is van elet, csak az mar mas, egy atalakult valami. A szerelmet, szeretet, tisztelet, megertes, megbecsules kell helyettesitse kulonben .... Nem konnyu dolog, hisz akkor kezd felszallni a kod es jon a "szomoru" valosag de ez meg nem lehet ok arra, hogy feladjuk. Aki feladja az tulzottan egoista. Az egoizmus kell es fontos de kell tudni merteket szabni a hatarainak es sajnos manapsag sokan nem tudnak vagy inkabb nem is akarnak. Tulzottan en kozpontu vilagot elunk. Sokkal konyebb feladni, mintsem kuzdeni. Egy kapcsolathoz ket ember kell (itt ujabb maradisagrol teszek tanusagot hisz manapsag nem ritka a harmas kapcsolat...) Amikor felszall a kod akkor minden megvaltozik es mi a legkonyebb? Tovabb allunk es ujra keressuk a O-t. Megtalaltuk, megtalaljuk? Boldogok akik erre a kerdesre valaszt tudnak adni.
Sokan valasztjak az egyuttelest, mint letformat hisz itt nincs kotelezettseg es barmely pillanatban lehet csomagolni. Ma a modern tarsadalmak felismertek ezen jelenseg futotuzkent valo terjedeset es ma az ilyen kapcsolatokat is elismerik (lasd a franciaknal a PAX). Ketsegtelenul fontos dolognak tartom, hogy mielott valakivel osszehazasodnal elj egyutt vele, mert igy mindketten igazan megtudhatjak, hogy milyenek a szurke hetkoznapok a masik tarsasagaban, ugyanis nem csak napfenyes hetvegek lezetnek. Annak ellenere, hogy ez megsem teljes, torveny erteku kapcsolat (tarsadalmilag) ez nem jelent akadalyt sok kapcsolatban, hogy boldogan es harmoniaban eljenek es gyerekeket neveljenek.
A masik, a klasszikus csalad forma, a hazassag. Ez ember es Isten szine elott kottetik legyenek a felek, protestansok, katolikusok, muzulmanok, hinduk es meg sorolhatnam. Itt mar papir keszul es torvenyes. Sokan manapsag ebben latjhak a biztonsagot, de el kell szomoritsam oket. A hazassag level semmire sem jo ha a felek nem ugy elik meg ezt a dolgot. Altalaban az emberek beleesnek abba a tevedesbe, hogy mihelyst meghazasodunk mar mindegy es ha jo ha nem jo, menni fog. Ez nem igy van. Egy kapcsolatert, egy hazassagert minden percben tenni kell. Turelem, megertes, szeretet, onzetlenseg, bizalom, tisztelet napi teriteken kell legyenek. Azt hiszem, hogy papir nelkul is lehet ertekes csaladi eletet elni es hazassag levellel is lehet rossz hazassagban elni.
Hol itt a trend? Eltelik nehany ev a boldog hazassagbol, netan mar picurkak is tarkitjak a kepet de idovel a kapcsolat/hazassag megkopik es ekkor keletkeznek a gondok. Az emberek elfelejtenek kommunikalni, gondjaikat nem osztjak meg a masik fellel, netan magukban zarkoznak es maris szemtanui vagyunk egy hanyatlo csaladnak/kapcsolatnak. Mindenki mashol probalja keresni a boldogsagot ami igazan nem is boldogsag szerintem csak menekves , egyfajta kitores de mibol is? Hisz ezek az emberek egykoron egyutt akartak elni, el sem tudtak kepzelni a foldi letet egymas nelkul es ma mar megis? A tarsadalmi nyomas azonban nagy illetve senki sem szeret a vagyonon (kozos) osztozkodik igy hat marad minden a regi annyi kulonbseggel, hogy van ket ember akik mar regen mas-mas uton jarnak, akik csak azert elnek egyutt, mert kulon nem tudnanak megengedni maguknak egy-egy lakast, mert tarsadalmilag elfogadhatatlan, mert gyerekek vannak vagy meg talalni egy rakas okot. Mig egy elvalt ferfival semmi gond, egy elvalt no mar teljesen kiszorul a tarsadalom peremere es minimalisra csokkennek az eselyei, hogy ujra teljes koru tagja legyen ezen "modern" tarsadalomnak. No de ne feledjuk ezen modern tarsadalmak noi egyenjogusagot hirdetnek, nem de?
Az erem masik oldala? Ha csak egy kapcsolatban elunk, akkor valasrol nincs is szo, osztozkodni sem kell es a koltozes is sokkal konnyebb. Sokan ezt csinaljak. Jo ez? Ha jonak nem is az, de mindenkeppen sokkal konnyebb. No persze is marad az esetleges gyerek problema de ebben az emancipalt vilagban teljesen termeszetes, hogy a gyerekek maradnak az anyjukkal akik ezaltal tarsadalmilag lecsusznak hisz kinek kell mar egy elvalt no es raadasul meg gyerekkkel.
A tarsadalom. Itt van a legnagyobb baj. Mindket esetben kezdi elfogadni, hogy ez teljesen normalis es ez a trend. Nagy hiba. A csalad mindennel fontosabb es hiszem, hogy harmonia, szeretet es beke nem letezhet ezen letforma nelkul.
Manapsag ez mar sokaknal nem is jelent vita temat, hisz ebben a "modern" vilagban mindenki tegez mindenkit es ahogy haladunk Keletrol mindinkabb Nyugat fele, oriasi mereteket olt ez a "tegezodesi laz". Jogszeru, ha egyaltalan beszelhetunk itt jogszerusegrol? Hasznos? Talan... Mindenkeppen ugy itelem meg, hogy ezen kerdeskor gyokereit a tarsadalom belso kotelekeiben kell keresni illetve a nevelesben.
Jelen pilanatban, a magukat modern tarsadalmaknak nevezo vilagok beleesnek abba a tevhitbe, hogy a modernseg , a vaganysag (lasd cool) , haladottsag leple alatt megszabadulnak mindentol ami regi es szamukra kenyelmetlen. Az az erzesem, hogy igy van ez a magazodassal is. Ketsegtelen, hogy nyelvi szinten sokkal komplexebb strukturakat kell kialakitanunk ha valakit magazunk, mintha kozvetlen uton keveredunk tarsalgasban valakivel. Ez azonban megsem jelenhet okot arra, hogy mindenkit tegezzunk.
"Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked." (Móz 20,12) Ugy erzem, hogy ez a torveny sok mindenre magyarazatot ad. No persze nem csak moralis hanem erkolcsi alapon is erdemes lenne megfontolni, hogy hogyan is kell tiszteletet tanusitani egy embertarsunk irant. Ketsegtelen, es sokan bele is esnek a tevedesbe, hogy azzal, hogy magaznak valakit megoldottak a problemat. Korantsem. Nem eleg csak verbalisan tiszteletet kifejezni hanem tettek es tenyek szuksegesek ezen viselkedesi formak kialakitasahoz es kezd tarsadalmilag (sajnos?) elfogadotta vallni, hogy a tegezodes sem alavalobb ezen jelensegben. Es megis....
Nagyon erdekes jelenseg. A tokes vilagban, ahol igencsak fontos szerep harul(t) a nevre es a hozza tartozo cimre, rangra ma mar a magazodas teljes mertekben kihalo felben van, mig a posztmodern kommunista rendszerekben, ahol elvileg egyformak voltunk (nehanyan egyformabbak, mint a tobbi elvtars) meg mindig divik a magazodas, habar miota a modernseg szele megcsapott mi is hajlunk a tegezodes iranyaban. Valoszinuleg nem csak tarsadalmi okai vannak a jelensegnek hanem nevelesi is. Termeszetesen a ket dolog osszefugg, nem is all szandekomban vitatni.
Mi Erdelyben, tekintely elvu iskolakbol jovunk ami annyit jelent, hogy a tanar fontos szerepet jatszott az eletunkben es a tiszteletunk egyik jol elkulonitheto jele volt a magazodas, ami kulonbseget szabott a tanar es diak kozott. Mi magaztuk oket, ok altalaban tegeztek minket de volt ra pelda, hogy Torok Feri bacsi magazodott. Mi ezt olyan viccesnek tekintettuk de a szavak mogott tartalom is volt. Tisztelet. Manapsag a diakok szidhatjak a tanaraikat hisz oket partolja a torveny. Ok a hatalmasok. Van egy olyan erzesem, hogy kezd megborulni a rend. Az ertekek elvesznek es ujabbak, "modernebbek" lepnek a helyukbe. Talan jomagam lennek osdi? Megtortenhet.
Palyafutasom alatt mar sokszor tortent meg velem, hogy idosebb emberekkel kellett dolgoznom, lasd akademikusok, professzorok, tanarok, mernokok, stb. Mindenki kert, hogy tegezodjem, hisz kollegak vagyunk, egyutt dolgozunk, nekem azert megsem ment. Valahogy nem. A tisztelet nalam magazodast is jelent es szerintem ez igy is marad. Van olyan baratom aki manapsag is magazodik a szuleivel es ez mindig orommel tolt ha alkalmam nyilik hallani oket. Ettol meg a viszonyuk bensoseges es meghitt, megis, valami mas. Persze vitathato, hogy mire is jo ez, hisz szulo gyermek viszonyrol beszelhetunk, ami a legalapvetobb emberi kapcsolat de megis ugy gondolom, hogy szep es meltosagteljes.
Mi is van a tulodalon? Manapsag bemesz egy vendeglobe, egy uzletbe es tizenevesek letegeznek. Ez nem tetszik. Sosem lattuk egymast es megis? Talan valami uj kommunikacios jelenseg? En nem igy tekintem de az en velemenyem manapsag nem mervado. Sot, egyaltalan nem. Nagyon furan tekintenek ram ha egy fiatal holgyet magazok manapsag de bennem az el, hogy ez igy normalis. Az egyetemen a diakjaimat is szivesen tegezem de barkit szivesen magazok ha erre igenyt tart. Ketsegtelen, hogy egy tegezo viszony ad(hat) bizonyos kozelseget de csak mertekkel kell hasznalni.
Gyakran hasznalom a magazodast mint stilaris elemet a kommunikacioban. Mire jo ez? Manapsag nem igazan hasznalatos es osdinak netan sznobnak titulalhato de ennek ellenere megis eloszeretettel alkalmazom ugyanis szint visz a beszelgetesbe. A megszolitasokban magazodast alkalmazok mig a mondat tovabbi reszet mar tegezodesi viszonyba szerkesztem. Igy elerheto egy erdekes kontraszt.
Vegul is, mindenki ugy kommunikal ahogy az a szamara a legmegfelelobb, tisztelettel, vagy nelkule de megis ugy gondolom, hogy "Adjátok meg azért a mi a császáré, a császárnak, és a mi az Istené, az Istennek." (Lk 20,25)
Nem is tudom hogy kezdjem. Penteken meg fogalmam sem volt, hogy ilyen letezhet Magyarorszagon es szombaton kora delutan arra ebredek, hogy menetelek sok szaz, akar megkockaztatom ezer ember kozott a Budai var kocka koves utcajan. Nagy elmeny volt szamomra, de mirol is van szo?
A kereszteny vilag nagy unnepre keszul hisz mindjart itt a Husvet. Erdekes lenne elgondolkozni, hogy melyik unnep a fontosabb? A Karacsony, a szuletes, a kezdet, az Alfa vagy a Husvet az aldozat, az Istennel valo kapcsolat, a bunbocsanat, az Omega. Mindket unnep szerintem fontos az ember eleteben hisz szuletes nincs halal nelkul es halal sem szuletes nelkul. No de mirol is szeretnek most irni?
Penteken egy kutato kollegam szolt, hogy szombaton a Varban a Husveti unnepre emlekeznek es lesz szamar haton Jeruzsalembe valo bevonulas, keresztre feszites, temetes majd feltamadas. Protestans leven, ez nekem nagyon erdekesnek igerkezett hisz eddig ilyet csak Romaban lattam a megboldogult II. Janos Pal papa idejeben, aki a kulonbozo staciokat maga jarta be ezzel is azonosulva a szenvedessel es a megvaltassal, melyet ertunk vallalt az Istennek fia, Jezus a nazareti. A legnagyobb aldozat kellett ahhoz, hogy az emberi bunok bocsanatot nyerjenek. Az emberi elet mindennel fontosabb es ez is peldaerteku, hogy szenvedes es halal kellett ahhoz, hogy az emberiseg bunei bocsanatot nyerjenek.
Orom volt latni az a sok embert, idoset, fiatalt akik megjelentek a Clark Adam teren, ahonnan elindult a menet. Ezek az emberek ereztek valamit es ott voltak. Itt nem volt politika es ellentet es gyulolet es megosztottsag csak unnep. Ezek az emberek csak unnepelni akartak es egyutterzest tanusitani. Sem rendor sem rendbonto. Sem zaszlo sem gumilovedek. Csak meltosagos unneples. Orom volt latni, ahogy az emberek meneteltek egyre feljebb. A menet oszlop neha megallt az egyes stacioknak megfeleloen. (lasd Luk. 19). Vegul a Varkert aljaban a tomeg megallt es ott lehetett adozni neman. Sajna a hangositas nem volt a legmegfelelobb igy a az egyes Bibliai reszletek mely felolvasasra kerultek a szinjatek kozben nem igazan voltak hallhatoak de meg vagyok gyozodve, hogy a szivekben mindenki hallota"Aldott a Kiraly, ki jon az Urnak neveben" (Luk 19, 38).
Az Unnep utan mindenki bekesen lesetalt a Var kanyarba ahol katolikus mise kovetkezett es nem volt sem futty koncert, sem zaszlo lengetes sem Kormany ellenes szlogen es uszitas. Csak emlekezes, es unnep. Jo hogy vannak ilyen alkalmak, ahol nincs ellentet es megosztottsag.
Subscribe to:
Posts (Atom)
