Manapsag mast sem hallunk a digitalis vilagban csak, hogy a Google igy meg a Google ugy. Es valojaban, ma ugy tunik, hogy majdnem minden roluk szol. Kezdetben egy garazsbol indulo vallalkozas volt (lasd ket Stanford-os doktorandusz nagyon esszeru algoritmusa), es ma uraljak a webkereso piac 99% es latvan a potencialt mas termekekben, terjeszkednek gozerovel.

Van sajat e-mail szolgaltatasuk, weboldal, blog, csevego, naptar, kep portal, video portal, tudomanyos cikkek, hir portal, dokumentum kezelo es megoszto, sajat fejlesztesu bongeszo (Chrome), 2006 ota sajat google igejuk (lasd Oxford English Dictionary) es a sor meg folytatodik es folytatodik. Es a reszvenyeik csak ugy szarnyalnak, joggal. No persze leven, hogy sok mindenben kezdik uralni a piacot, el lehet azon is gondolkodni, hogy mi lesz ha a Google lesz Orwell XXI. szazadi Nagy Testvere. Sokan ettol rettegnek, es akar be is kovetkezhet, de eddig meg nincs tudomasunk ilyen tendenciarol. Ketsegtelen nem volt becsuletes amit tettek a keresojukkel Kinaban, de ez volt az ara annak, hogy bekeruljenek a Felkelo Nap orszagaba.

Ma meg ujabb dologgal rukkolnak elo, espedig ma mar az olvasasi es konyv vasarlasi szokasainkat akarjak megvaltoztatni es szerintem sikerrel. Eddig hogy vasaroltunk konyvet?

Elmentunk a mar jol ismert konyves boltjaink egyikebe, es forgattuk, nezegettuk a konyveket, majd ha valami nagyon megtetszett, akkor azzal a penztarhoz ballagtunk. Telt mult az ido, es megjelent az Amazon es a tobbi online shop, ahol megrendelhetok a konyvek es megsporoltunk egy utat egeszen a konyves boltig, habar lehet sokunknak eppen ez jelentette a feludulest, hogy megannyi konyv kozott szivhattuk magunkba a nyomda illatat, mikor kinyitottunk egy konyvet vagy egy masikat. Talan gyerekes de sokan igencsak fontosnak erzik ezt a jelenseget. Jomagam is ebbe a taborba tartozom.

De a technika nem hagyta a kutatokat nyugodni es kifejlesztettek az elektronikus konyveket, melyeket nem lapon hanem digitalis formaban vasarolhatunk meg es egy erre kifejlesztett szerkezettel tudunk olvasni, anelkul, hogy tobb kg konyvet kellene magunkkal cipelni. Elonyok es hatranyok. Megis, valahogy minden marketing fogas ellenere nem igazan terjedt el.

Es ekkor jott a Google es azt tuzte ki celul, hogy minel tobb konyv elerheto legyen a vilaghalon, bedigitalizalva, hogy barki szamara elerheto legyen ilyen vagy olyan formaba. Ma mar tobb millio ilyen konyv van a halon es meg nincs vege. Jogos, hogy az EU ellenkezik es jogorvoslatert kialt, mert az altala fejlesztett Europeana project sajnos elegge csufosan megbukott mar beindulasanak elso napjan, es azota sem igazan latni erdemi fejlodest. No de ez legyen az o bajuk, nekunk a fontos, hogy sok olyan konyv elerheto, melyre mar nem vonatkoznak a szerzoi jogok.

Es most mit talaltak ki? Akar a manapsag igencsak hasznalatos penz automatak (lasd ATM) ilyen konyv automatak, melyek ott helyben kinyomtatjak a kivant konyvet atlagosan 8 USD elleneben. Vagyis megallunk mondjuk egy repteren, megnezzuk, hogy eppen milyen konyvet szeretnenk elolvasni egy hosszu repulout alatt, rakeresunk, hogy mar letezik a szabadon nyomtathato konyvek listajaban es egy gombnyomasra nehany perc alatt a gondolatok konyve vallnak. Igy nem kell tobbet keresgelnunk egy eldugott polcon levo konyv utan, de ugyanakkor elveszitjuk a "konyvek kozott levoseg" elmenyet. Valamit valamiert .....

Es ha a jovo konyvesboltja megvaltozik, meg mindig ott vannak a konytarak!

0 Comments:

Post a Comment